Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

1868. 101 Az igy módosított törvényeket és szabályokat az 1871: LYI. törvényczikk az 1872-ik év végéig, az 1873. XVI. t.-cz. az 1874. évi deczember végéig, az 1874: XXXVII. t.-cz. az 1875 év végéig és az 1875: XLVIII. t.-cz. a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartotta. — Lónyay a házadóra nézve az eddig fennállt szabályokat megváltoztatni s a házadó kulcsát felemelni óhajtotta. A pénzügyi bizottság és a törvényhozás a pénzügyminister szándékait elvben helyeselte, habár az emelésnél nem követte a ministert oly messzire s egyelőre csak mérsékeltebb emelést vélt helyesnek. Az 1868. XXII. törv.-cz. szerint a házadó tárgya a házak évi tiszta haszonértéke" (1. §.) Ilázadó alá nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek; b) a királyi udvar palotái és lakházai; c) állami épületetek, ide nem értve az államnak mint jószágok birtokosának magánjogi czimen birt épületeit: d) országházak; e) megyeházak; f) községházak, dolgozóházak és fegyintézetek (a két utóbbi a képviselőház tárgyalásainál vétetett föl); g) állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek; h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tauintézetek és iskolák; i) lelkészi és tanitói lakások; j) katonai laktanyák, h) gazdasági épületek; (1. 1870: LI.) 1) kórházak, szegénysorsú tanulók (ez utóbbi a képviselőház tárgyalásai folytán) és szegények ellátására szánt épületek; m) kolduló szerzetek kolostorai, a mennyiben mindezek a kérdéses czélra kibérelve vagy más czélokra bérbe adva nincsenek; n) halottasházak (a képviselőház határozata folytán). Megjegyezzük egyébiránt, hogy az m) pont alá fogott megjegyzés átalában nemcsak az m) pontra, hanem minden még az az n) pontra is szól és törvényhozási apparatusunk fölületes működését mi sem igazolja jobban, mint az, hogy felmerülő javaslatok minden meggondolás és bizottsághoz utalás nélkül a ház teljes ülésében tekintet nélkül a többi szövegre elfogadtatnak. Tiz (illetőleg Budapesten 15 1. 1875: XXIII. 3. évi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, ahol előbb épület nem létezett uj ház építtetik; vagy ha valamely fennálló épület előbb beépítve még nem volt területen eszközölt építkezéssel, vagy toldással, vagy előbb nem létezett emelet felépítésével olyan Földadó. Házadó.