Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Az 1867. évi kimatatás és az 1868. zárszámadás számszerű átvizsgálása. Az 1869. és 1S70. zárszámadások előterjesztése. A zárszáraadások megvizsgálásának módozatai. Az állami számszék azon nézetére, mely szerint az adótartozások és lerovások az előírásnál ép ugy, mint a befizetések elszámolásánál az egyes adónemek (állami és földtehermeutesitési adó) szerint elkülönítve lettek volna kiinutatandók: — megjegyzi a ministertanács, hogy miután az illető adótörvények, melyek ezen adónemeket megkülönböztetőleg sorolják föl, nem az elszámolást, hanem csak az adóösszeg alkatrészeinek elemzését — az adó netáni leszállítása esetére czélozzák, ezen észrevételt indokoltnak nem találja. Időközben beterjesztettek az 1869. évi zárszámadások is, a nélkül, hogy az ügy végleges elintézést nyerhetett volna. Midőn Lónyay Menyhért gróf ministerelnök az 1872. febr. 15. ülésben az állami számvevőszék jelentését az 1867-iki kimutatásokról és az 1868-iki és 1869-iki zárszámadásokról és a ministertanácsnak, ezekre vonatkozó észrevételeit, valamint továbbá az 1870-ild zárszámadást és a számvevőszék részletes jelentését és a ministertanácsnak a jelentésre vonatkozó észrevételeit előterjesztette, igy szólt: „azt hiszem, a dolog természetével megegyezőnek fogja találni a ház, hogy meghatároztassék, minő eljárás követendő, miután ez az első eset, midőn az államszámvevőszék jelentését beterjeszti." Erre Ghiczy K á 1 m á n tekintettel, hogy az ez irányban hozandó határozat praecedenst fog képezni, e kérdést napirendre tűzetni javasolja. Az, hogy mi történjék a számvevőszék jelentésével, tényleg február 21-én napirend tárgyává tétetett. Ez alkalommal Trefort Ágoston a házban hangzó felkiáltások után „a pénzügyi bizottsághoz", egy specialis bizottságnak, még pedig legczélszerübben egy országos bizottságnak véli kiadatni, mely az ülésszak befejezése után ismét dolgozhatnék; mert nem hiszi, hogy ezen bizottság most egy néhány hét alatt megvizsgálja ezen számadásokat s működését be is fejezze. Csengery Antal a több oldalról hangzó kiáltásokra „pénzügyi bizottsághoz" utal arra, hogy ezen bizottságnak oly sok a teendője, hogy ha ez az ügy is hozzá utasittatik, azt el nem végzi, hacsak más teendői alól föl nem mentetik, s ép ezért „egy más bizottságot, talán egy külön e czélra megbízott bizottságot" vél kiküldendőnek „mint az Angliában is szokásban van, hol egy speciális bizottság foglalkozik a zárszámadások megvizsgálásával". Lónyai Menyhért gróf azt