Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

1875. 601 A Ghiczy-féle javaslatban ezen pontozatok közül meg volt az 1., 2., 3., 5., 7. és 9. pontokban foglalt legalább lényegileg, azonkívül azonban föl volt még véve egy intézkedés, mely szerint „az igazgatási és üzleti költségekhez nem számíttatnak, illetőleg a nyers jövedelemből le nem vonatnak: a) az alapítási és szervezési költségek; b) a vállalat után fizetett üzleti adó és a községi pótlék: c) uj befektetésekre és beszerzésekre fordított, az üzlet kiterjesztésére, az üzleti tőke gyarapítására szolgáló kiadások, nemkülönben a tartalékalapba helyezendő összegek; d) gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása fejében „értéktörlesztés" czimén felszámított összegek ; e) jótékony czélokra tett adományok; f) az adóköteles vállalatba fektetett tőkék kamatai; g) az igazgatósági tagoknak a jelenléti jegyekért járó összegek és osztalékok." Az adóügyi bizottság javaslata alapján a képviselőház arra az álláspontra jutott, hogy a negativ határozatoknak fölvétele csak zavarokra ad alkalmat és az üzleti érdeknek megfelelően egészítette ki a levonható tételeket. Ez a törvény is 1875. január 1-vel lépett életbe (13. §.) és egyelőre a polgárosított határőrvidékre ki nem terjedt. (12. §.) Ghiczy Kálmán pénzügyminister adójavaslatai közt az addig érvényben volt jövedelmi adóban foglalt intézkedések mint külön „tőkekamat- és járadékadóról" törvényjavaslat szerepelt, melyet a törvényhozás egészben el is fogadott és az 1875. évi XXII. törvényczikkel törvény erejére emelt. Ezen törvény szerint: A tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik. (1. §.) Kivétetnek: 1. a királyi udvartartás költségei; 2. a külhatalmak követeinek és a követség személyzetének, valamint 3. a külhatalmak consulainak s a consulatus személyzetének, ha azok külföldiek és 4. az országban egy évnél rövidebb ideig tartózkodó idegenek tőkejövedelme, ha azon államban, melyhez az illető tartozik, a magyar honpolgárok irányában ugyanazon eljárás követtetik; 5. a külföldről folyó jövedelem, a mennyiben hitelesen bizonyittatik,. hogy ezen jövedelem után az adó már Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója. Tökekamat- és járadékadó.