Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
1875. 599 gai területén bel- vagy külföldiek által ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, szállítási s bárminemű más haszonhajtó czélból nyereményre alakult vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti jövedelmeik után (1. §.); kivétetnek a) a kincstári kezelés alatt álló magyar államvasutak, b) azon vállalatok jövedelme, melyeknek adómentességét külön törvény biztosítja, ezen adómentesség tartamára. (2. §•) Adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző 3 évi üzleteredmény átlaga. (3. §.) Ghiczy javaslatában a megelőző év (nem 3 év) üzleteredménye volt tervezve; nézete szerint ugyanis „a bárom évi átlag magánvállalatoknál helyes, és pedig azért, mert felteendő, hogy a magánvállalkozó évi szükségletei fedezésére nem használandja fel az üzleti viszonyok változásából eredő évi kisebb vagy nagyobb jövedelmét minden egyes évben, hanem annál inkább kénytelen évi szükségleteire jövedelmének több évi átlagát felhasználni, mert bekövetkezhetnek veszteségi évek is, melyekben életfentartási szükségletei annak daczára fedezetet igényelnek; azért rendeli ezekre nézve a törvény a három évi jövedelmi átlag után való megadóztatást, hogy az évenkint fizetendő adó az évi életfentartási szükséglet átlagához arányban legyen, s a némelv évben netalán szenvedett üzleti veszteség a kirovandó adóátlagra is kellő befolyást gyakorolhasson. A társulatoknál és egyleteknél ezen igazság és méltányosság parancsolta szempont teljesen hiányzik, mert ezeknek évi életfentartási szükségletük nincsen, hanem egész tiszta jövedelmüket a tartalékalapra forditandó csekély összegek kivételével évről-évre a részvényesek vagy tagok közt felosztani tartoznak; itt tehát a 3 évi átlagnak nem volna értelme". Daczára ezen indokolásnak, az adóügyi bizottság ugyanazt az elvet találta alkalmazandónak a társulatokra is, melyet a törvényhozás helyesnek mondott és elfogadott a kereseti adónál. Az igazgatási és üzleti költségekhez számittatnak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak: 1. a vállalat által kimutatott összjövedelemben benfoglalt az a jövedelem, mely föld-, ház-, r vagy bányaadóval megrovott ingatlan vagyonból, vagy tőkekamatadóval megrovott avagy külön törvény által adómentesnek nyilvánított államkötvényekből származik; 2. elsőbbségi kötvények Nyilvános száraadásra kötelezett vállalatok adója
