Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
1875. 595 c) bérkocsisoknál és társaskocsi tulajdonosoknál az adóévet megelőző évben tartott minden kocsi után: a fővárosban 100 forint, 10.000-nél több lakost számláló községben . . 60 » 2.001—10.000 lakost számláló községben . . . 40 » 2.000 vagy kevesebb lakossal biró községben . . 30 » d) teherszállító evezős hajók tulajdonosainál, akár saját, akár mások árúit szállítják, hajóik hordképességének minden 100 vámmázsája után 10 forint; e) a III. osztály b) és c) alosztályai alá tartozó itt fel nem sorolt adóköteleseknél, valamint szintén a III. osztály d) osztálya alá tartozó adóköteleseknél is az általuk fizetett évi lakbérnek '/ 8—8-szoros (Ghiczy javaslata szerint V?—6-szoros) összege és az üzleti (irodai) helyiségbérnek 25—100 (Ghiczy javaslata szerint 50—100) százaléka, A tiszta kereseti nyeremény minimumának vétetik a lakbérnek lV 2—2 V,-szeres összege, ha a lakbér 500 forintnál nem nagyobb: 1V 2—3-szoros összege, ha a lakbér 500 forinttól 1.000 forintig terjed; 2—6-szoros összege, ha a lakbér 1.000 forinttól 2.000 forintig terjed: 3 —8-szoros összege, ha a lakbér 2.000 forintnál nagyobb. Az adóköteles minden kiskorú gyermekéért a lakbérnek 10°/ 0-a levonandó, oly formán azonban, hogy ezen levonás egy gyermekre nézve 50 forintnál és valamennyi gyermekre vonatkozólag a lakbér 40°/ 0-ánál több nem lehet. (19. §.) Ha az adóköteles által lakott vagy használt lakás és üzlethelyiség házosztályadó alá esik. évi lakbérül veendő: a) azon kis és nagy községekben, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada nincs bérbe adva, a kirótt házosztályadónak 50-szeres (Ghiczy javaslata szerint 60-szoros); b) a rendezett tanácscsal biró azon városokban, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada bérbeadva nincsen, a kirótt házosztályadó 40-szeres (Ghiczy javaslata szerint 48-szoros); c) mindazon községekben és városokban, a melyekben az összes lakrészeknek legalább egy harmada van bérbe adva, a kirótt házosztályadónak 34-szeres (Ghiczy javaslata szerint 40-szeres) összege. Megjegyzendő, hogy a Ghiczy-féle javaslat a törvényben is fölvett minimumokon kivül még a serfőzőknél, és pedig minden Keresetadó.
