Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
1875. 589 adótörvénynek egyik czélját a jövedelemforrások helyes megállapítása képezi." „A helyes jövedelemadó-törvénynek főleg első kelléke, hogy lehetővé tegye az adó alá eső jövedelmi források igazságos meghatározását, és hogy az adóköteles jövedelmi források elvonását az adó alól lehetőleg megakadályozza. Csak igy válik lehetségessé az adótétel arányos és helyes megállapítása és azoknak igazságos alkalmazása." „A jelenleg fennálló jövedelmi adótörvény ezen irányban nagy hiányokat mutat fel, mert e mellett a jövedelemeltitkolás köztudomású számos esetei válnak lehetővé, melyek az adózás igazságosságát és egyenlőségét kizárják." „A személyes kereseti adótörvény pedig elvileg és alapjában hibás. Ezen törvényeknek gyökeres reformja tehát égető szükséget képez, a mely reformnál a személyes kereseti adó mint ilyen egészen megszüntetendő lenne." „. . . Addig is, mig a személyes kereseti és a jövedelmi adótörvénynek rendszeres reformja megtörténhetik: a jövedelmi adótörvénynek legalább oly módosítása eszközlendő mielőbb, a mely a jövedelemnek és a keresetnek arányos és igazságos megadóztatása mellett, a törvény alóli kibúvásokat lehetőleg meggátolja, a visszaéléseket megnehezíti és igy a létező aránytalanságokat és egyenlőtlenségeket kiegyenlíti." „. . . Ezen törvényeknek még az 1874. év folyamában kell létrejönniük, ha az egyensúly helyreállítására irányzott törekvések után valódi eredményeket akarunk elérni." Gyökeres reformhoz azonban még nem volt idő s igy az 1874 : XXXVII. t.-czikk az eddig fennállott szabályokat tartotta — a mennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkednék — 1875. év végéig érvényben. Ghiczy Kálmán pénzügyminister 1874. október 8-án előterjesztett adójavaslataiban „a keresetadóról" szóló az eddig érvényben volt „személyes kereseti" és „jövedelmi" adók nagy részét lett hivatva pótolni. Előterjesztésében Ghiczy utal arra, hogy a kereset megadóztatása a pénzügyi törvényhozás legnehezebb feladatainak egyikét képezi. „A kereset megadóztatásánál kell, hogy irányadóul vétessék az az elv, hogy a kereseti nyeremény a maga összeségében vonassék adó alá, s hogy az adóztatási mérték Kereseti ado.