Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1873

436 1873. 54 milliós kölcsön. Zárszámadás. Ezek után a zárszámadási bizottság javaslatára a képviselőház 1876. május 26. ülésében ezen kölcsönre és fölhasználására nézve, a következő határozatot hozta: Minthogy a m. kir. pénzügyminister az 1872: XXXII. t.-cz. alapján felvett 54 millió ezüst frtnyi kölcsön valósításánál, az idézett törvényhez képest és az államkincstár érdekének, valamint a kölcsön felvétele idejében létezett viszonyoknak megfelelőleg járt el, minthogy továbbá a kölcsön pénzeinek felhasználása az 1872: XXXII., illetőleg 1873: XXI. t.-cz. rendeletéhez képest történt, s igy a pénzügyminister az idézett törvények által reá ruházott kötelességeknek megfelelvén, e tekintetben minden további felelősségtől felmentetik". Zsedényi Ede a ritkitva szedett szavak helyett „bár az idézett törvény szavai ellen de" szavakat akart alkalmaztatni, még pedig azért, mivel a kormány az arany és ezüst közt beállott árváltozás következtében a kamatokat, nem mint az a törvényben világosan kimondatott ezüstben, hanem aranyban fizette; úgy magyarázván az állam hitelének fentartása érdekében a törvényt, hogy az fémértékben, illetőleg azon állam valutájában igérte a kamatfizetést, melyben a kölcsön kibocsátása eszközöltetett, Angliában az aranyvaluta lévén a törvényes, abban a pillanatban, midőn az ezüst ára az aranyénál kisebb, a kötelezettséget vállalt kormány az aranyfizetést találta a törvény szerint is indokoltnak. Ezen, a képviselőházban többször tárgyalt kérdést vette Zsedényi alapul, midőn javaslatával föllépett: de a képviselőház bizottságának javaslatát fogadta el. Az 54 milliós kölcsön az 1888: XXIII. t.-cz. által convertáltatván, mint külön államadósság megszűnt. Az 1873. zárszámadás, melyet Bittó István ministerelnök 1875. január 29-én terjesztett be a képviselőháznak, alaki tekintetben a következő részletekben tér el az előbbeni 1872-ikitől. Mindenekelőtt van „Tárgymutatója", továbbá az I. rész előtt van a „Zárszámadás I. és II. részében foglalt bevételek és kiadások sommázata" következő rovatokkal: 1. tétel, 2. tárgy. 3. az 1873: XXI. és az ezt kiegészítő törvényezikkekben megállapított a) bevétel, b) kiadás, c) fölösleg vagy hiány; 4. a folyó évre előirt a) bevétel, b) kiadás, c) fölösleg vagy hiány; 5. a tényleges a) bevétel, b) kiadás, c) fölösleg vagy hiány.