Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

32 1848—1867. 32 Az adórendszer megállapítása. Ideiglenes törvények — a pénzügyi bizottság nézete az adórendszerről — a földadóról, házadóról, a személyes kereseti adóról, a jövedelemadóról szóló törvények, — a szeszadóról, a czukoradóról, a söradóról, a sójövedékről, a fémjelzésről, a lottojövedékről, a dohányjövedékről, a hús- és borfogyasztási adóról szóló törvények — a közadók kezeléséről szóló törvény — Lónyay nézete az adótörvényekről. Gödöllő vétele — a liorvát-szlavon kiegyezés — vasutak. A vasúti kölcsön — az országgyűlés határozata a vasutak építéséről — Lónyai előterjeszti a vasúti kölcsönt — a törvény — a vasúti kölcsön részletei és eredménye — a kölcsön bevételei és kiadásai — a zárszámadási bizottság jelentése a vasúti kölcsönről — az országgyűlés felmentése — — convertálása 1888. évben. A szőlődézsmaváltság és a reája vonatkozó törvények - A szőlödézsmaváltság adóssága — gróf Szapáry Gyula szándéka a törlesztés elodázására — ezen adósság terhe évenkint. Az év pénzügyi eredménye — zárszámadás — Lónyay pénziigyminister véleménye a zárszámadás berendezéséről — Fölmentvény. Az 1867-diki év az országgyűlést a közjogi teendőkkel annyira igénybe vette, hogy a kormány a pénzügyeknek rendszeres tárgyalására alig gondolhatott, A 67-es bizottság javaslata alapján „a magyar korona országai és az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézési módjáról" szóló törvény (1867. évi XII. t.-czikk), az országos küldöttségek által megállapított arány, melyet az 1867 : XIV. törvényczikk „azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867 : XII. törvényczikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik" — tartalmaz, továbbá „az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról" szóló 1867 : XV. t.-czikk, a „magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről" szóló 1867 : XVI. törvényczikkek létrehozatala, előkészítése és tárgyalása, valamint a horvát ügyben kiküldött bizottság oly sokoldalúan igénybe vette a kormányt ép ugy, mint az országgyűlés irányadó férfiait, hogy a pénzügyeknek az alkotmány által követelt rendszeres tárgyalása lehetséges nem volt. Pénzügyeink szempontjából a kiegyezési törvények minden részlete fölötte fontos. Első sorban nagy jelentőséggel bírnak azok a határozatok, melyek a pragmatica sanctio folyoKiegyezési törvények.