Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

1848—1867. 29 a tényleg létezett közvetett adókat, illetékeket, államegyedáruságokat tartotta-e fenn? ha a begyült pénzeket csakis az országközigazgatási kiadásaira és az országgyiilésileg (később) megállapított közös költségekre fordította-e ? szóval gondoskodott-e a pénzügyminister saját felelőssége mellett az ország állami jövedelmeinek, a mennyire mulhatlanul szükségesnek mutatkozott, a tényleg fennállott gyakorlati szabályok megtartása mellett való beszedéséről, és gondoskodott-e saját felelőssége mellett az állam szükségeinek a jövedelmek mértékéig terjedő pontos fedezéséről ? végre megtörtént-e a kölcsönös beszámítás s eltelvén az év. adott-e számadást? A bizottság constatálja, hogy az 1867-ik évre a költségvetés 1866 deczemberben állíttatott, össze, s igy a bécsi főszámszék 1861) szept. 11-én készült zárszámadásait hasonlitá össze a pénzügyminister kimutatásaival, s ott a bevételnél 1.019.537 frttal többet, — a kiadásoknál pedig 364.128 frttal kevesebbet, — összesen tehát 1,383.665 forinttal többet talált, ugy, hogy a kimutatás szerint a fölösleg 47,784.335 forint, a zárszámadás szerint pedig 49,168.000 frt. Ezen eltérés a pénzügyminister által oda magyaráztatott, hogy a bécsi ministeriumokkal eziránt még tárgyalások folynak. A bizottság az után szóba hozta, hogy közösügyi költségekre 47.784.335 frt fordíttatott, még pedig az addigi szokásnak megfelelően, hogy „a birodalom mindkét népe a közös költségekhez annyival tartozik járulni, mennyi az előirányzati bevételekből, saját kiadásainak fedezése után. mint felesleg fenmarad. A bécsi főszámszék mindazáltal itt is nagyobb összeget számit, t, i. 49,168.000 frtot, mi fölött azonban a ministeriumok még tárgyalnak. A bizottság vizsgálódásai folytán constatálja, hogy Magyarország polgáraitól 1867-re semminemű oly egyenes vagy közvetett adók, illeték, államegyedáruság nem követeltetett, mely 1866-ban az egész monarchiára készült államköltségvetésben tényleg Magyar-, Erdélyországra is ki ne vettetett volna, vagy mint hátralék az előbbi évekről jogosan ne követeltethetett volna; következőleg a bizottság nyomát se fedezhette fel annak, hogy ellenkezőleg a tényleg fennállott gyakorlati szabályokkal Magyar-, Erdély-, Horvát-Szlavonországok lakói 1867-ben a magyar kormány részéről illetéktelen adónemekkel zaklattattak volna. Az 1807. száraadások megvizsgálása.