Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

1848—1867. 27 állhattak rendelkezésre. Az alkalmazott idegen hivatalnokok aggódván sorsuk felett, a pénzügyi kezelésnél néhány hétre csaknem szünet állott be ... . Az adók az első hetek alatt csaknem egészen megszűntek befolyni, minthogy a nép nem volt hozzászokva az önkéntes fizetéshez, másrészt pedig én az alkotmányos viszonyokkal és saját nézetemmel összeegyeztet­hetőnek nem tartottam az évekig fennállott katonai végrehajtás további alkalmazását, melyet azonnal meg is szüntettem . .. „Mindenekelőtt két irányban kellett intézkednem. Első gondom volt, hogy a mindennapi kiadások fedezésére pénzt szerezzek addig is, mig a pénzügyi igazgatásnak újólagos meg­indítása rendessé teszi a jövedelmeket. Ezen azonban mihamarább segítve volt azáltal, hogy az akkori osztrák pénziigyminister, br. Becke segített ki e bajból, és pedig rövid idejű kölcsön adása által.... „Midőn az 1867. év folyamában tapasztaltam, hogy az adók rendesen befolynak, különösen pedig a közvetett adók folytonosan emelkednek, midőn a közös költségek arányának és az államadóssági járuléknak az ország erejéhez mért megálla­pítását biztosítva láttam: megvallom, akkor hazánk pénzügyi jövője iránt szép reményeim voltak, sőt számítottam arra is, hogy módunkban lesz a legsúlyosabb adónemeket mérsékelni a nélkül, hogy le kelljen mondanunk az ország anyagi és szellemi erejének lépcsőzetes és a szükséges reformok létesíté­séhez igényelt összegek folyóvá tehetőséről, mi több: az állam hitelének emelkedése folytán foglalkozhattam az államadóssági évi járadék nevezetes leszállításának eszméjével is." Az 1867-iki év pénzügyi viszonyáról Lónyay Menyhért pénziigyminister 1869 október 18-án terjesztett elő kimutatásokat, Ezen kimutatások czime volt: „Az állami bevételek és kiadások 1867-ben" és a következőket tartalmazták: I. Kimutatása a magyar korona országai részére elő­irányzott és valóban előfordult bevételeknek. A es. kir. legfőbb számszék által közlött számlák alapjár az egyes ministeriumok és ágak fejezetei és czimei szerinl egybeállittatott a magyar királyi állami főkönyvelési osztáh által. Budán. 1868 szeptember 30. Herian s. k.. osztálytanácsos Kindermann Lajos s. k., főszámtanácsos. Wallandt Sándor s. k. államkönyvelési számtiszt. Pénzügyi kimutatások 1867. érről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom