Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1S72. 351 melynek véleménye fölött a helytartótanács határozott, s ha a bizottság elnöke maga a prímás volt is, ez nem bizonyít a mellett, hogy egyházi jellege lett volna a bizottságnak, mert a prímás mint a helytartótanács tagja szerepelt, s a bizottság egész működésében nem a helytartótanács fölé rendeltnek tűnik föl. Záradékul mondja: „Mikor, mikép, mily kétségen kivűl szükséges egyéb kiegészítő intézkedések kíséretében éljen a törvényhozás a vallás-alap iránt őt megillető jogával? arról véleményt mondani, feladatunkhoz nem tartozik; azt mindazáltal hallgatással nem mellőzhetjük, hogy a törvényhozás addig, mig jónak látandja, hogy ezen alap, miként ezt még több czélszerüségi tekintet is javasolja, eddigi rendeltetésére fordittassék, az ország jogainak s érdekeinek sérelme nélkül nem egyezhetik meg abban, hogy ezen alapnak kezelése a kormány kezeiből kivétessék, mert azontúl, hogy a vallás-alapra nézve az államot illető tulajdoni jognak fogalmából önként következik, hogy annak kezelése a kormánynak kötelességei közé tartozik, a vallás-alapnak kifejtett története is igazolja, hogy mindazon alapok, a melyekből a vallás-alapnak törzsvagyona áll. a vallás-alapba eredetileg is már oly módon kebeleztettek be, hogy ezen alap a kormány által kezeltessék; nem hallgathatjuk el továbbá, hogv ha a vallás-alapnak kezelése a kormány kötelessége, ebből önkényt következik, hogy a kormány, mely semmi alapot, semmi pénzt az országgyűlés ellenőrzése nélkül nem kezelhet, addig is, mig a vallás-alap eddigi rendeltetésére fordittatik. annak ugy költségvetési előirányzatát, mint a kezelésnek helyességét igazoló zárszámadást ugy, miként ez a birodalmi tanácsban képviselt s katholicns alappal szintén biró országok ministeriumának részéről is folyvást történik, az ország vizsgálata és jóváhagyása alá tartozik terjeszteni." (Ghyczy Kálmán, Péchy Tamás, Győrffy Gyula.) — A honvédelmi ministerium költségvetését a képviselőház január 16.. 17. és 18. napjain tárgyalta. Tisza Kálmán határozati javaslata, mely szerint a ministerium „minél előbb véleményes jelentést tegyen a ház asztalára, mi módon eszközöltessék az. hogy az országnak kellő számú, egy hadsereg minden kellékeivel felruházott és kizárólag saját törvényhozásának és kormányának rendelkezése alatt álló hadereje legyen a nélkül, hogy e miatt anyagi tekintetben terheltessék", valamint Vallásalap. Honvédelem.