Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

310 1871. Államerdök. Bányászat. Eendelkezési alap. Számok módosí­tása. A javaslat tárgyalását mindazáltal a képviselőház a költ­ségvetés befejezte után halasztotta s akkor is elvetette. A képviselőház határozatai, melyeket elfogadott, a követ­kezők : A képviselőház utasítja a pénzügyministcrt, miként az állam erdők költségvetését oly módon terjeszsze elő, hogy az erdők minden s igy azon jövedelme is, melyet a bányáknak és egyéb államjavaknak kiszolgáltatnak, az erdők bevételei közt és megfelelőleg illető helyen a bányászati stb. kiadások közt vétes­senek föl. A pénzügyminister utasittatik, hogy szakértők közbenjárá­sával vizsgálat alá vétetvén az állam összes bányászatát és ezzel kapcsolatban levő gyárműveket, tegyen a teljesítendő körülményes vizsgálat befejezése után jelentést az iránt: 1. váj­jon ezen bányák és gyárművek vagy némelyek azok közül eladás által nem lennének-e jobban, mint állami kezeléssel, az állam javára értékesíthetők; — 2. tekintettel a pesti bányatermény­árudában évenkint értékesített fémárúk értékéhez viszonyló aránytalan nagy költségekre, nem lehetne-e a bányaterményeket bizomány utján kevesebb költséggel értékesíteni?" — Az 1871. évi költségvetés tárgyalásakor gróf Andrássy Gyula a rendelkezési alapnak 120.000 forintról 200.000 forintra leendő fölemelését kérte. A közös külügyministerium ugyanis a két ministerium közreműködését a czélszerüség szem­pontjából átruházott hatáskörben igénybe szokta venni s e czélból a számára megszavazott rendelkezési alapból a két ministerium részére bizonyos összegeket szokott volt átszolgáltatni. Minthogy azonban az 1871. évben működő delegatiók azon nézetben álla­podtak meg, hogy czélszerübbnek mutatkozik, miszerint azon összegek, melyeket a közös ministerium eddig, a külügyekkel összeköttetésben levő államczélokra a két ministeriumnak adott, egyenesen az illető törvényhozások által szavaztassanak meg és ezért a közös külügyministerium által a rendelkezési alap szá­mára az eddiginél már úgyis 150.000 forinttal kevesebbre tett 350.000 forintnyi összegből 150.000 forintot levontak, a magyar rendelkezési alap fölemelése vált szükségessé. — Az 1871. évre szóló költségvetésnél is számos tétel módo­sult részint akkép, hogy a képviselőházban egyes képviselők részéről indítványok tétettek, melyeket a ház nyomban elfoga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom