Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

1868. 279 összegeknek a kitűzött czélokra leendő fordításáról felelős lévén, egyéb pénzforrásokról nem rendelkezhetik; — tekintve, hogy ugyanazon törvény 56. §. szerint azon kérdés előleges elhatározása, vájjon valamely költség közösen vétessék e föl Magyarországra nézve, minden egyes eseteknél Magyarországot illeti; tekintve végre, hogy a közös pénzügyminister az e módon megállapított és a folyó évre ki is vetett közös költségeken kívül, nem tudom mely hadügyi követelés födözésére egy bécsi consortium utján és magyarországi activ követelések elzálogolása mellett 15 millió frtnyi előlegezési kölcsönt eszközöl: azon kérdést intézem a pénzügyminister úrhoz: van-e tudomása ezen előlegezési kölcsönről? és ha van és ily előleges jóváhagyással eszközöltetett, mikép tudta ezen eljárást az idézett törvénynek rendeletével megegyeztetni ?" Kerkápoly Károly az interpellátióra csak november 17-én válaszolt. Kijelentette, „hogy a közös költségeknek a delegatiók által történt megszavazása a teljes béke közepén oly minimumra történt, mely nem elég arra, hogy a békének rögtön beállott megháboritása mellett is lehetséges legyen megvalósítani azon czélt, melyet annak idején a ház is osztatlan helyesléssel fogadott, hogy t. i. a birodalomnak biztonsága, függetlensége és érdekei senki jó akaratától ne, hanem csakis saját erejétől függjenek. Midőn a béke megzavartatott, a delegátiók nem voltak együtt; tehát hiányzott azon alkotmányos orgánum, melynél a póthitelt kérni és eszközölni lehetett volna, sőt az adott viszonyok és körülmények közt azok összehihatók nem voltak (az osztrák birodalmi tanács nem választott delegatiótagokat). Ennélfogva nem maradt fönn más, mint kettő közül egyet koczkáztatni, vagy merni a kormánynak utólagos jóváhagyás reményében, saját felelősségére a inegszavazottnál nagyobb összegnek is kiadását; vagy merni ama czél biztosításának elmulasztását, ekként mások kényétől és kedvétől függővé tenni az ország biztonságát és függetlenségét. Nemcsak én, de az egész kormány, a melynek előleges tudtával és beleegyezésével történt az, ami történt .... azt merte, amit saját veszélyére, a haza biztosságának koczkáztatása nélkül lehetett mernie." Kijelenti továbbá, hogy az előleg fölvétele a magyar kormány tudtával történt és folytatja „az általunk jónak látott eljárást nem tudjuk ugyan megegyeztetiii az idézett törvényekkel, miután azok Kevkápoly válasza.