Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1870

•242 1870. Udvartartás. Az udvartartás költségeiről szóló előterjesztést a képviselőház 1870. márczius 19-én tárgyalta. Ellene szólt a szélsőbal részéről Henszelmann; utána Madarász József, ki a 10 évre való megszavazásban a ház budgetjogának megsértését látja . e tétel az állam költségvetéséhez tartozik, én pedig azt évről évre akarom megszavazni." Tisza Kálmán nem lát benne jogról lemondást; Angliában az uralkodó egész éltére szavazzák meg; ennek oka az, hogy mig ezt a rendszert be nem hozták „azt tapasztalták, hogy még ott is akadtak az uralkodónak minden áron kedvébe járni akaró pártok, és udvaronczok, a kik évről évre szóba hozták az udvartartás költségeinek emelését:" — nem jónak látták, hogy e költségek minden évben vita tárgyát képezzék a parlamentben; ez nem volt czélszerü alkotmányos szempontból, nehogy ily vita azon magyarázatra adjon okot, hogy csak azok, a kik a fölemelés mellett vannak, loyalis tagjai az országgyűlésnek, mig azok, a kik bármely egészen más szempontokból a fölemelést ellenzik, vétnek a fejedelem iránti loyalitás ellen." — Fölveti a kérdést, miért tartotta szükségesnek a ministerium egyezkedni az iránt, hogy Magyarország és Ausztria egyforma és milyen költséget szavazzanak meg; ez szerinte nem képezheti az egyezkedés tárgyát. — Erre Lónyav válaszában a többek közt mondja „az, hogy az udvartartás felerészét tizetjük, abból következik, mert törvényeinkben kimondatott a paritás és a dualizmus eszméje, minélfogva ezt a megállapítandó udvartartási Költségeknél is érvényesíteni kellett," Minthogy az 1867-iki törvényekben letett elvekből következik, hogy az udvartartási költségek fele Magyarország, másik fele <) Felsége többi országai és tartománya részéről fizetendő, igen természetes, hogy a megszavazást megelőzőleg a két kormány közt egyezségnek kell létrejönni, hogy a két törvényhozás részéről egyetértő megállapodás létesíttessék. Ghiczy az 1870. költségvetésben az udvartartás költségeinél előforduló ezen szavakat: „az 1870-ik évre 7,300.000 írtban megállapított javadalmazásból a magyar korona országait illető fele rész 3,(550.000 frt" a törvénybe ütközőknek mondja,— mire Lónyay azzal védekezik, hogy ezek csak tájékoztató szavak. Váracly megjegyzi, „bennünket nem fele rész illet, hanem bennünket illet az egész udvartartási költség, melyet mi meg-