Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1870

•194 1870. Pénzügyi felhatalmazás. Lónyay Menyhért a központi bizottság nézete mellett szólván, egyúttal a felhatalmazások természetére is nyilatkozik, „a ministeriumra nézve, mely felelősséggel tartozik és ennélfogva reá nézve az kívánatos a költségvetési törvény végrehajtásánál, hogy az államköltségvetés rendes országgyűlési tárgyalás után minden részletében megállapittassék, az ettől eltérő felhatalmazás vagy az államköltségvetésnek csak bizonyos időre szorított megszavazása kívánatos nem lehet és csakis a bekövetkezett kényszerűség indítja arra hogy a költségvetésnek ezen időszakra való megszavazását mint szükséges rendkívüli szabályt elfogadja". Beszédében hibáztatja az ellenzéket, mely a dolgok rendes folyását mindig akadályozza. „Az elkövetett hibák közé tartozik az is, hogy országgyűlési tárgyalásaink még mindig nem állnak parlamentáris tárgyalás színvonalán; mert minden jog kötelezettséggel jár: s azon fontos jogok gyakorlására nézve, melyek a magyar törvényhozást megilletik, szükséges, hogy a tanácskozás módja és rendje czélszerűbben szabályoztassék és nézetem szerint e tekintetben is reformra van szükség." Ha nálunk nem történik annyi, mint a mennyinek történnie kellett volna, az „részben az ellenzék azon hibás eljárásának is tulajdonitható, hogy nem ugy, mint az angol parlamentben történik, hol az ellenzék egyes nagy kérdésekben tartja feladatául csatát vívni, hanem ezen eljárással ellenkezőleg a mi ellenzékünk minden kis kérdésnél is csatározást kezd. és igy az időt szükség nélkül elforgácsolja". A képviselőház erre megszavazta a javaslatot, melynek megfelelően a törvény szövege a következő: 1869 : XXVI. t.-czikk az 1870. évi január 1-től ugyanazon év márczius 31-ig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról. 1. §. A ministerium felhatalmaztatik. hogy azon kiadásokat, melyek a képviselőház pénzügyi bizottsága által tett előterjesztésben javaslatba hozattak, az 1870. évi január 1-től kezdve ugyanazon évi márczius 3 l-ig folyókká tehesse. 2. §. E kiadások fedezése végett az államnak az 1868. évi L. t.-czikk 6. §-ában elsorolt jövedelmei, úgymint az 1868 : II., XI., XIV—XX., XXII—XXVI., XXXIV. és XXXV. t.-czikkekben megállapított egyenes és fogyasztási adók, jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, valamint az út- és hidvámok, az állani-