Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1869

1868. 151 kiadásaira és a közös költségekre fordíthatja; azonban az első pont végén az áll, hogy ezen eljárásában a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint járjon el. Az 1867 : XVIII. t.-czikk 3-ik szakasza határozottabban kifejezi ugyanezen eszmét, ren­delvén, hogy „a pénzügyminister a beligazgatás költségei fede­zésére a jelen év folytán gyakorlatban volt rendszer szerint fogja a szükséges összegeket folyókká tenni", a minek a minis­terium azon értelmezést adá, hogy a beligazgatási és pénzügyi kezelésre csak azon összeg erejéig lehet kiadásokat tenni, melyek a fennálló gyakorlattal megegyeznek, azaz az 1867-iki előirány­zatban megállapittattak. — Az 1869. évi közös költségvetés megállapítására az 1868. október 27-iki legfelsőbb királyi kézirat a delegatiókat november 12-ére Pestre, működésük folytatása végett rendelte összehivatni. Ghiczy Kálmán a baloldali delegationális tagok nevében, tekintettel arra, hogy a közös ministerek „birodalmi" ministerek czimet viselnek s ez által az 1867 : XII. törvényczikk meg van sértve, indítványozta: mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy „az általa választott bizottsági tagoknak azt, hogy munká­lataikat folytassák, mindaddig meg nem engedheti, mig az 1867. évi XII. t.-czikk rendelkezései teljesítve nem lesznek". Az indítványt a képviselőház november 9-én tárgyalta. Ez alkalommal Deák Ferencz a többek közt igy szólt: „Az 1848 : IV. és az 1867 : X. t.-czikkek határozottan azt rendelik, hogy minden országgyűlésen megállapítandó a jövő évnek költségvetése. Ez az alkotmánynak annyira sarkalatos törvénye, hogy a parlamentáris kormány, az alkotmányos élet ezen törvény teljesítése nélkül fenn nem állhat, Ha mi ezen törvény teljesítését bármi úton-módon lehetetlenné teszszük, föl­forgatjuk magunk az alkotmány egyik sarkkövét, és akkor hozunk igazán veszélyt az országra „. . . A jövő évre nem lesz országgyülésileg megállapított költségvetés, e nélkül nem lesz adó, nem lesz kül- és belbiz­tosság, nem folyhat közigazgatás s az alkotmány alapjában meg lesz rendítve. „Nagyon fontosaknak kell tehát lenni azon okoknak, ame­lyeknél fogva az indítvány, annyi baj és nehézségek s ily súlyos következések daczára is elfogadható legyen " Exposé. Közös költség­vetés. A baloldal nem megy a delega­tióba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom