Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

J134 1868. A vasutak építéséhez mindazáltal határozaton kívül pénz is kellett. Ez okból Lónyay pénzügyminister azon volt, hogy a kellő pénzeszközöket szerezze meg és az 1867. szept. 30. képviselőházi ülésben bejelenté, hogy sikerült augusztus 23-án egy 40 millió frt ezüst kölcsönt, mely azonban 00 millióig kiterjeszthető megkötni, még pedig tekintve a jelen pénzügyi viszonyokat, elég kedvező föltételek mellett. Kér egy 15 tagú bizottságot kiküldeni, melylyel a kölcsönre vonatkozó minden részletes adatokat és föltételeket közölhessen; annak jelentésével azután magát a törvényjavaslatot beterjesztené. Október 1-én megválasztotta a képviselőház a bizottságot, melynek tagjai voltak: Deák Ferencz, Gozsdú Manó, Somssich Pál, Csengery Antal, Gliyczy Kálmán, Trefort Ágoston, Bethlen Farkas gr., Kautz Gyula, Kovács László, Kemény Gábor br., Tisza Kálmán, Bezerédj László, Bónis Sámuel, Pulszkv Ferencz és Keglevich Béla gr. A bizottság elé Lónyay a kölcsönüzlet részleteit terjesztette; és a bizottság már október 7-én jelenté a képviselőháznak, hogy „megfontolván a kölcsön feltételeit, a jelen pénzügyi viszonyok állását és számolva arra, hogy a pénzügyminister a kölcsön felvétel kivitelében, melynek módozatait, saját felelőssége alatt megállapítani ugv is mindig csak a kormány feladata lehet, a kellő óvatossággal fog eljárni, és tudván, hogy az országgyűlésnek van fentartva a kölcsön befektetése felett határozni: a kölcsön megkötését, ajánlja". A képviselőház bizottsága véleményét elfogadván, Lónyay a kölcsön fölvételére szükséges törvényjavaslatot október 8-án beterjesztette, melyet a ház minden vita nélkül október 10-én el is fogadott. Az igy 8 nap alatt létrejött 1867: XIII. t.-cz. a vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről, a következőket tartalmazza : Valóságos értékben 60 millió ezüst, forintnyi vagy 150 millió francnyi kölcsön felvételére hatalmaztatik fel a ministerium 50 évre, 4,650.000 ezüst forint vagyis 11,625.000 francnyi évi járadék kötelezése mellett. (1. §.) A járadékban bennfoglaltatik a törlesztés is. (2. §.) A kölcsön biztosítására szolgálnak az építendő vasutak és csatornák (3. §.); e külön jelzálog mellett az állam összes jövedelmeivel is kezeskedik (4. §.); a kölcsön kötvényei és kamatszelvényei bélyegilletéktől és jövedelemadótól mentesek (5. §.); a kölcsön egyedül Vasúti kölcsön.