Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

1848 — 1867. 1848 előtti államháztartásunk — az 1848. pozsonyi országgyűlés — az 1848: III. t.-cz. 37. §. — az 1848: IV. t.-cz. 5. és 6. §§. — az 1848-ki nemzetgyűlés — a trónbeszéd a pénzügyek rendezéséről — Kossuth Lajos julius 11-én 200.000 katonát és költségeit kéri — Kossuth julius 19-én előterjeszti a költségvetést — pénzügyi kezelés 1848 április 11-től junius utoljáig — ajándékok 1848 julius 6-ig — az 1848. második felére költségvetés — az 1849. évre szóló költségvetés — Kossuth nézete az adómegajánlásrói s az előbbi pénzügyi állapotokról — adórendszere — az 1849. költségvetés személyzete — a költségvetés tárgyalása — törvénynyé nem válik — az 1848-iki országgyűlés föloszlatása és a nemzetgyűlés óvása — az 1848—49-iki pénzkezelés eredményei — a kincstári utalványok — kamattalan pénzjegyek — az absolut korszakban nincs önálló magyar államháztartás — az 1861-iki országgyűlés és föloszlatásakor Deák Ferencz indítványa folytán óvás — az 1865-iki országgyűlés, elnapolása s az akkor hozott határozat — Andrássy Gyula gróf ministerelnök 1867 február 17. — pénzügyi felhatalmazás 1867-re — az 1867. évi költségvetés megosztása — Lónyay nézete a magyar pénzügyekről — az 1867. év pénzügyi eredményei — Lónyai az 1867. év pénzügyeiről. Államháztartásról alkotmányos befolyással és ellenőrzéssel tulajdoukép csak az 1848-ban megállapított felelős kormány óta lehet szólni. Igaz, országgyűléseink az adómegszavazás jogát régi időktől fogva gyakorolták; igaz, az államjövedelmek nagy része fölött az elhatározás az országgyűlést illette, igy a só árát ez volt hivatva megállapítani, a harminczadok felett az országgyűlés vindicálta magának a határozás jogát, s igy tovább: — ámde nem is említve azt. hogy a. hatalom az országgyűlésnek ezen törvényben számtalanszor világosan kifejezett jogait nem ismerte el szívesen, s ha lehetett, minden alkalommal ignorálta, — az előbbi korszakokban oly államháztartással, melynek részleteit. tehát a szükséglet és a fedezet összegeit az országgyűlés állapította, vagy melynek eredményeit az országgyűlés vizsgálta volna meg. nein találkozunk. MATI.KKOVITS : Magyaromig ulUmt.áat«rt«lának történet?. I. 1