Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

5 A költségvetési törvény Az 1879: XL VI. > 1880 január 1— márczius 3L •ig 1880: * X. » — május 31•ig 1880 május 19-én 1881: LXII. "» 1882 január 1 — márczius 81"ig 1882 márczius 30-án 1882: XLVII1. » 1883 január havára 1883 január 17-én 1883: XLV. » 1884 január 1— márczius 31 •ig 1884 február 29-én 1884: XII. » 1885 január és február havára 1885 február 27-én 1885: XXVII. n 1886 január 1— márczius 31•ig 1886 márczius 16-án 1886: XXXV. » 1887 január 1— márczius 31•ig 1887 márczius 8-án 1887: XLII. » 1888 január 1— márczius 81•ig 1888 márczius 21-én 1888: XXXIII. » 1889 január 1— márczius 81•ig 1889: IV. » junius 30•ig 1889 junius 16-án 1889: * XLIV. » 1890 január 1— márczius 31•ig 1890 márczius 14-én 1891: XXXVII. » 1892 január 1május 31"ig 1892: X. » — julius végéig 1892 julius 18-án 1892: XXVIII. » 1893 január 1— márczius v( ?gei g 1893: V. » — május végéig 1893 május 21-én * Ha okát nyomozzuk annak, hogy in i é r t n e m jön létre n á lünk rendes időben a költségvetés, első sorban is kérdésbe jöhetne az, hogy költségvetéseink egyik főtétele, a közös ügyekre vonatkozó, nem az országgyűlésen tárgyaltatik, hanem a delegatio által állapittatik meg s igy addig, mig e részben törvényes határozat létre nem jön. az évi költségvetés sem szavazható meg, illetőleg a költségvetési törvény nem készülhet el. Talán három évben lehetne a d e 1 e g a t i o intézményét okolni; jelesül az 1871.. 1878. és 1880. években a delegatio határozatai csak azon év kezdete után jöttek létre, melyre a határozatok szólnak. Ámde az 1878-iki évben a magyar állam viszonyai a kiegyezés és a keleti háború bonyodalmai folytán olyannyira rendkívüliek voltak, hogy ha a delegatio kellő idejeben hoz is határozatot, magyar költségvetés még * Az 1881., 1891. és 1894. években a költségvetés rendes időben lett türvénynyé s igy nem volt szükség pénzügyi fölhatalmazásra.