Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

15 gőzhajózási társaság adóügye szabályoztatott (1873 : XIII.), végül a bélyeg és illetékek ügyében két izben is (1871 : LXIII. és 1873 : IX.) módosítások tétettek, melyek által mintegy 3 millió forinttal nagyobb bevételt óhajtott a pénzügy minister elérni. A vasutügy terén az elfogadott rendszer tovább folyt. Kamatbiztositás mellett engedélyeztettek: a nyiregyháza-ungvári vasút 1870 : XXXVIII. t.-cz. a gömöri iparvasutak 1870 : XXXI., 1871 : XXXVII., 1873: XL. t.-cz. a bánréve-nádasdi vasút 1870 : XXXII. t.-cz. a báttaszék-doinbovári vasút 1870 : XXXIII. t.-cz. a szentpéter-fiuuiei vasút 1870 : XXXVIII. t.-cz. az éjszak-nyugoti vasút 1870 : XLI. t.-cz, az eperjes-tarnowi vasút 1871 : XIV. t.-cz. Állami építkezéssel rendeltetett el: a sziszek-károlyvárosi vasút 1870 : XXXVIII. t.-cz., mely mindazáltal létre nem jött, miután a kiirt pályázat eredményre nem vezetett; a budapesti indóházakat összekötő vasút 1872: IX. t.-cz. 8,750.000 frttal; a miskolcz-diósgyör-mármarossziget-szlatinai vasút 1872 : XII t.-cz. A nagy teher, melyet a magyar állam főkép kamatbiztositások alapján a vasutak építésével és forgalomba hozatalukkal magára vállalt, már Kerkápoly alatt érzékenyen mutatkozott, ugy hogy most már a vasutak engedélyezése körül bizonyos óvatossággal találkozunk. Igaz, hogy épen Kerkápoly alatt keletkezett az úgynevezett nagy vasúti hálózat létesítésére egy tervezet, mely azonban a pénzügyi helyzet súlyosabbá váltakor nyomtalanul eltűnt a közvélemény teréről. A vasutak építésére most már állami segély és kamatbiztositás nélkül adatnak engedélyek, így engedélyeztetett: a valkány-perjámosi vasút 1870 : XXVII. t.-cz. az ebenfurt-györ-soproni vasút 1872 : XXVII. t.-cz. a vojtek-németbogsáni vasút 1872 : XXVIII. t.-cz. a supron-pozsony-lundenburgi (később vágvölgyi) vasút 1872 : XXIX. t.-cz. A vasutak építésén kívül más közmunkákra is nagyobb összegek szavaztattak meg, nevezetesen a Ferencz-csatorna vállalatának támogatására az 1870 : XVII. t.-czikkel 2,009.000 frt, mely összeget az 1873. évi XVII. t.-czikk 4,018.000 forintra emelt. Fiume kikötőjének létesítése és kiépítésére pedig az 1871 : XIX. t.-czikkben 13,120.000 forint állapíttatott meg. A zavarok, melyek a túlságos vasúti építkezések következtében beálltak, és a visszás helyzet, melybe az állam az által jutott, hogy a vasutak építésénél az építkezési tervek tüzetes és végleges megállapítása helyett az építkezés közben határozott pénzügyileg is Kerkápoly alatt hozta meg keserű gyümölcseit. A keleti vasút bonyodalmai is ezen minis-