Állami költségvetés - 1949
Részletezés - Általános indokolás
6 A személyi kiadások összehasonlításánál az 1947/48. évi személyi kiadások összegeivel szemben az 1949. évi előirányzatban a személyi kiadásokra és a szolgálati kiadásokra előirányzott összeget állítottam szembe. Ez az összehasonlítás azért nem ad teljesen hű képet a személyi kiadások emelkedéséről, mert mind a személyi, mind a szolgálatikiadások között olyan kiadások is vannak, amelyek az 1947/48. évi költségvetésben nem minősültek személyi kiadásoknak, hanem a dologi kiadások között szerepeltek. Ilyenek a személyi kiadások között a természetbeni járandóságok, a szolgálati kiadások között a szaktanfolyamokra előirányzott összegeknek jelentős része, a törvényszerkesztési díjak, a szolgálati kedvezmények, végül a kiküldetési és átköltözködési költségek. Az ilyen célokra előirányzott összeg az 1949. évi költségvetésben 294-4 millió Ft, ennélfogva az 1947/48. évi előirányzattal voltaképen csak a fentemlített összeg levonása után fennmaradó 1.900-2 millió Ft állítható szembe, tehát a többlet a fent kimutatott 770-9 millióról 476-5 millió Ft-ra csökken. A többlet még mindig igen jelentős. Az emelkedés egyrészt az alkalmazottak és ellátásban részesülők létszámában beállott változásból, másrészt az illetmények időközben engedélyezett általános, valamint bizonyos szakba tartozó alkalmazottakra vonatkozó felemeléséből következik. Az alkalmazottak létszáma az 1947/48. évi 121.736 fővel szemben 175.314 főre emelkedik, tehát a többlet 53.578 fő. A legjelentősebb emelkedések a következők : A miniszterelnökségnél 1.622 fő, a belügyi tárcánál 5.326 fő, a honvédelmi tárcánál 2.783 fő, az igazságügyi tárcánál 516 fő, a pénzügyi tárcánál 1.026 fő, a közlekedésügyi tárcánál 976 fő, a földmívelésügyi tárcánál 10.101 fő, az iparügyi tárcánál 2.799 fő, az építés- és közmunkaügyi tárcánál 683 fő, a kereskedelem- és szövetkezetügyi tárcánál 666 fő, a népjóléti tárcánál 2.025 fő, a közszolgálati betegellátás (volt OTBA) fejezetnél, — melynek létszáma első ízben szerepel az állami költségvetésben — 404 fő, végül a vallásés közoktatásügyi tárcánál 24.655 fő. A felsorolt jelentősebb létszámtöbbletek indokát az alábbiakban közlöm : A miniszterelnökség létszámtöbblete csaknem teljes egészében új hivatalok felállításával függ össze. Ezek : Külföldi Kapcsolatok Hivatala, Állami Ellenőrzési Központ, Országos Számviteli Bizottság, Kinevezési és Alkalmazási Bizottság, Országos Munkabérmegállapító Bizottság, Országos Árhivatal, Országos Filmhivatal, Országos Könyvhivatal, Magyar Tudományos Tanács. A belügyi tárca létszámának emelkedése a tűzoltóság államosításával és az államosított járási és községi alkalmazottak létszámának növekedésével magyarázható. A tűzoltóságra 4.391 fő, a járási és községi alkalmazottakra pedig 784 fő létszámtöbblet esik. A honvédelmi tárcánál a létszámtöbbletet teljes egészében a honvédség fejlesztése indokolja. Az igazságügyi tárcánál az 516 főnyi emelkedést túlnyomó részben a márianosztrai országos büntető intézet állami kezelésbe vétele, valamint a soproni büntető intézet és a nevelő intézetek benépesítése tette szükségessé. A pénzügyi tárcánál a létszámtöbblet 1.026 fő. Ebből 480 fő esik a postatakarékpénztárra, ahol a létszámot a forgalomnövekedés miatt jelentkező munkatöbblet ellátása érdekében kellett felemelni, a fennmaradó 546 főnyi többletből 432 főnyi szaporulat a létszámcsökkentő eljárás felülvizsgálata során állásukba visszahelyezettekre, valamint a hadifogságból visszatért alkalmazottakra esik és a dologi rovatok terhére fizetett alkalmazottaknak a létszámban kimutatásából adódik. A közlekedésügyi tárcánál a 976 főnyi többlet legnagyobb részben a törvényhatósági közutak egy részének állami kezelésbe vételével, valamint az Állami Mélyépítéstudományi Intézet felállításával kapcsolatos. A földmívelésügyi tárcánál a 10.101 főnyi többlet a vizitársulatok államosításával, a Vízgazdálkodási Hivatal megszervezésével, a gazdajegyzői és üzemanyagellenőrzési
