Állami költségvetés - 1949

Ipar és kereskedelem - Kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium

Ezek közül a legfontosabbak a vásári-, továbbá az üzlethelyiségek bérletére és albérletére vonatkozó jogszabályanyag megfelelő rendezése. Az üzlethelyiségek tekintetében az eddigi eljárást lényegesen egyszerűsíteni kívánom. Az elmúlt költségvetési évben a kereskedelmi és iparkamarákat megszüntettem s ezek feladatát a székhelyükön felállított belkereskedelmi igazgatóságokra ruháztam át. Ezt az a körülmény tette szükségessé, hogy az állam a kereskedelembe egyre fokozódó mértékben kapcsolódik bele, melynek folytán közéidek, hogy bizonyos tevékenységek állami irányítás alatt álló szervek által végeztessenek el; azonfelül az ügyintézés így gyorsabb s a közvetlen felügyelet gyakorlása eredményesebb. A magánkereskedelem érdekvédelmi feladatait a kamaráktól a magánkereskedelem érdekvédelmi szervezetei veszik át. A kereskedelem szakmai megalapozása szempontjából nagy fontossága van annak, hogy a kereskedelmi szakoktatás a kor igényeinek megfelelően átszerveztessék. Az iskolák államosítása során nemcsak kereskedelmi középiskolák, hanem kétéves fiú- és női kereskedelmi szakiskolák, valamint kereskedő-tanonciskolák is, — amelyeket eddig kizárólag a községek, a különböző társulatok és egyházak tartottak fenn — kerültek állami kezelésbe és így lehetővé vált az összes kereskedelmi szakoktatási intézmények egységes irányítása s a népi demokrácia érdekeinek megfelelő továbbfejlesztése. Az iskolák államosítása következtében a kereskedelmi középiskolák száma 57-re emelkedett és állami kezelésbe került 29 kétéves fiú- és női kereskedelmi szakiskola, valamint 21 kereskedő-tanonciskola. Ezek az iskolák elhelyezésük, berendezésük és felszerelésük minősége tekintetében nem érik el a már eddig is az állam által fenntartott iskolák színvonalát. Megfelelő hitelnek e célra történt beállítása révén a költségvetési év folyamán ezeket az iskolákat is a régóta állami kezelésben lévő iskolák színvonalára kívánom emelni. Hiteljogi jogszabályaink elavultak s ezért a kereskedelmi szakoktatás területén is mélyreható változtatások szükségesek. A költségvetési év során be kívánom fejezni a kereskedelmi középiskoláknak közgazdasági középiskolákká való átszervezését. Ez az új iskolatípus lesz hivatva arra, hogy a gazdasági élet különböző területeit demokratikusan gondolkodó és a gazdasági élet jelenségeit jól ismerő munkaerőkkel lássa el. Ez az újtípusú közgazdasági középiskola az általános iskolára felépülő egységes magyar középiskolai rendszernek szerves alkotórésze lesz. Feladata az, hogy a szakirányú ismeretek mellett az elméleti ismeretek elmélyítését adja, megismertesse a gazdasági élet mozgási törvényeit és olyan korszerű világnézetet nyújtson, amely a tanulókat mind a felsőbb tanulmányokra, mind pedig a gyakorlati gazdasági pályákra képessé teszik. Az új iskolatípus tantervei és részben már tankönyvei is kimunkálás alatt vannak. Azoknak a felnőtt dolgozóknak az érdekében, akik önhibájukon kívül eddig nem részesültek iskolai kiképzésben, a dolgozók iskoláinak számát is lényegesen növeltem. A költségvetési év folyamán a dolgozók számára 136 osztályt kívánok megnyitni s ezzel jelentős számú munkás-, paraszt-és haladó értelmiségi dolgozó részére biztosítani a továbbtanulás lehetőségét. Folyamatban van a kétéves kereskedelmi tanonciskolák új szervezeti szabályzatának és tantervének elkészítése is. Ezek a szakiskolák ugyancsak az általános iskola VIII. osztályára épülnek fel és alkalmasak lesznek arra, hogy a gazdasági élet különböző ágait képzet^ munkaerőkkel lássák el. A kereskedő-tanonc oktatás átszervezése már az elmúlt évben megindult. A folyó költségvetési évben jelentősen emelni kívánom a kiképző-tanfolyamok számát, amit a kereskedelmi középiskola helyére épült új iskolatípus különösen is indokol. E tanfolyamok összes költségei tárcámat terhelik s ezáltal szegénysorsú vidéki tanárok számára is lehetőség nyílik arra, hogy ismereteiket a fővárosban bővítsék, korszerűsítsék és így fokozott mértékben szolgálhassák a demokratikus oktatásügyet. A fentiek, továbbá a külkereskedelem részére szükséges megfelelő szakemberek kiképzése és nevelése érdekében nagy súlyt helyezek a tankönyvek anyagának megfelelő kiválogatására és összeállítására. Ennek folytán minden tankönyvet — kiadása előtt — a legszigorúbb bírálat alá kívánok venni és csak a célnak mindenben megfelelőeket fogom az iskolák és a tanfolyamok részére rendelkezésre bocsátani. Tervgazdálkodásunk és azon belül a hároméves tervnek két és fél év alatt előirányzott megvalósítása ipari és mezőgazdasági termelésünk nyersanyagszükségletét jelentősen növelte. Az elmúlt költségvetési évben tárcám egyik legfontosabb feladata ezen a téren az volt, hogy a kizárólag külföldről beszerezhető nyersanyag- és félkészáruszükségletet biztosítsa. E cél érdekében a meglévő árucsereforgalmi megállapodások kereteinek teljes mértékben történő kihasználására és a lehetőség szerinti kibővítésére, valamint újabb viszonylatok kiépítésére helyeztem a fősúlyt. Ennek következtében olyan országokkal is sikerült keres-