Állami költségvetés - 1949

Földmívelés és közellátás - Földmívelésügyi minisztérium

12 tisztviselőket, a közép- és alsófokú szakoktatás számára demokratikus tanárokat, továbbá a kutató és kísérleti munkára alkalmas szakembereket képezzen a dolgozó nép fiaiból, végül, hogy oly irányú kutatásokat és kísérleteket folytasson, amelyek eredményeinek felhasz­nálásával mezőgazdaságunk mennyiségi és minőségi termésfokozása biztosítható lesz. A közép- és alsófokú szakoktatási intézményeket a jelenlegit meghaladó mértékben kívánom szakosítani, mindenkor a szocialista szövetkezeti gazdálkodás szükségleteinek figyelembevételével, hogy mezőgazdaságunk minden területét elláthassam jól képzett, demokratikus gondolkodású, a dolgozó nép soraiból származó szakerőkkel. Ezért a meg­lévő általános irányú iskoiák jelentékeny részét különleges irányú szakiskolává kívánom átszervezni. Az iskolák tanári karát demokratikus ideológiai átképzéssel és új erők bevonásával teszem általános célkitűzéseink megvalósítására alkalmasabbá. Mind a felső, mind a közép- és alsófokú intézmények tangazdaságainak megfelelő anyagi támogatásával az a célom, hogy belőlük a szövetkezeti gazdálkodás mintaegy­ségeit fejlesszem ki és egyúttal alkalmassá tegyem őket a közérdekű kísérleti feladatok ellátására. Ezúttal is különös gondot kívánok fordítani az iskolánkívüli szakoktatásra, hogy a dolgozó parasztság felnőtt tagjait minél nagyobb számban és minél tökéletesebben lát­hassam el az észszerűbb termeléshez és az életszínvonal általános emeléséhez elenged­hetetlenül szükséges szakismeretekkel. Az egyidejű ideológiai nevelés döntő mértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy a .magyar dolgozók világnézeti és politikai egysége teljes mértékben kialákúijon. Az iskolánkívüli szakoktatás a demokratikus népi szervek minél intenzívebb bevonásával kívánom végrehajtani. Ezáltal a tanfolyamok új szervezetet nyernek s egyúttal tananyagukat is a modern követelményeknek megfelelően dolgoz­tattam át. Az iskolánkívüli szakoktatás keretében az állami gazdasági tanfolyamok mellett nagy számban rendezek egyhetes mezőgazdasági vándortanfolyamokat és különböző — általában kéthetes — különleges irányú (gyümölcstermesztési, baromfitenyésztési, állattenyésztési, növénytermesztési, stb.) .ismeretterjesztő tanfolyamokat. A három agrárpolitikai irányú tudományos; kutató intézet összevonásábQl létre­hozott új mezőgazdaságpolitikai intézet jövő évi munkaterve elsősorban a három- és az ötéves. tervvel kapcsolatos agrárpolitikai és üzemgazdasági feladatokkal foglalkozik, ezeknek tervgazdálkodási, illetve üzemgazdasági Összefüggéseit munkálja ki. További feladata áz intézetnek és a vele munkaközösségben dolgozó mezőgazdasági munkatudo­mányi intézetnek a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés kérdéseinek, különösen üzem­szervezési szempontból való minél alaposabb kimunkálása. A mezőgazdasági munkatudományi intézet mezőgazdasági munkafiziológiai és munkaracionalizálási kutatásokkal foglalkozik. A nyert tudományos eredmények gyakor­lati szempontból vett kiértékelése, ezidőszerint, elsősorban az országos és tájak szerinti m.unkaerőmérleg, valamint a munkanormák kimunkálása érdekében folyik. E tevékenység tehát a földtnívelésügyi kormányzat üzemgazdasági és általános munkaerőgazdálkodási tervezéséhez szolgáltat értékes támpontokat. A mezőgazdáságnak a növénynemesítéssel és a növénytermesztéssel, valamint a velük kapcsolatos kísérletekkel foglalkozó — a háború folytán sokat szenvedett — szak­intézményeit tovább fogom fejleszteni. Az intézetek továbbfejlesztésénél a szövet­kezeti gazdálkodásra való fokozatos áttérés irányelveit tartom szemelőtt s a növényter­mesztés és nemesítés ilyen irányú célkitűzéseit kívánom megvalósítani. Nagyobb mérték­ben óhajtok foglalkozni új növényfajták (gyapot, kok-szaghys, stb.) nemesítésével és honosításával, valamint az egyéb ipari-, sziki- és homoki növények nemesítésével. Az állattenyésztés fejlesztésének keretén belül fontosnak tartom az állatélettannal, takarmányozással, gyapjútermeléssel és tejgazdasággal kapcsolatban felmerült kérdések gyakorlati vonatkozású tudományos vizsgálatát. Az állatélettani kísérletek célja az okszerű takarmányozás útján az állati termékek mennyiségi és minőségi emelése. A takarmányo­zási kísérletek arra irányulnak, hogy a mezőgazdasági, valamint mezőgazdasági-ipari melléktermékek gazdaságosan miként hasznosíthatók. A gyapjútermeléssel kapcsolatban azokat a juhtenyésztési és takarmányozási módokat vizsgáltatom, amelyek a gyapjú­termelés növelését és minőségi javítását biztosítják. Hasonlóképpen fontosnak tartom a tejgazdaság irányítása és fejlesztése szempontjából a tudományos kutatás, szakmai oktatás, valamint a tejgazdasági üzemek ellenőrzésének fokozását. Igen nagy súlyt helyezek arra, hogy az állattenyésztés szakintézetei a mezőgazdasági termelés gyakorlati vonatkozású kérdéseivel minél behatóbban foglalkozzanak s a vizsgálatok eredményeit a gyakorlat számára továbbítsák, A kitűzött célok biztosítása végett az állattenyésztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom