Állami költségvetés - 1949

Földmívelés és közellátás - Földmívelésügyi minisztérium

é Mezőgazdaságunk fejlesztésének és a belterjes gazdálkodás továbbterjesztésének egyik legnagyobb jelentőségű és nagyrészt még megoldatlan kérdése, az öntözés. Természeti adottságaink megfelelő kihasználásával, mintegy 500.000 kataszteri hold eddig kevésbbé, vagy egyáltalán nem művelt terület tehető öntözéssel termőképessé. Az 1948. évben mintegy 35.000 kataszteri holdon folyt öntözéses gazdálkodás. Ebből 25.000 kataszteri holdon a nagy jövedelmet biztosító, de sok vizet igénylő rizstermesztés folyt. Az Országos Tervhivatal az 1949. tervévre 25.000 kataszteri hold kiterjedésű területet kíván az öntözésbe újonnan bekapcsolni. Ez főleg a — különösen száraz esztendőkben előálló — katasztrofális takarmányhiányt fogja enyhíteni. Nagy eredmények várhatók a szántóföldek és kertek öntözésétől is. Öntözéses mezőgazdasági kultúránk továbbfejlesztését, az okszerű öntözések különböző szakágazatokban folyó tevékenységeinek összehangolását, az öntözéses gazdálkodás termeléspolitikai irányítását, az öntözés tervszerű kiterjesztésének biztosítását, az eddig elért, valamint a további kísérleti termeléssel a legcélszerűbb öntözési módozatoknak kiértékelését és az elért eredményeknek a legszélesebb körben közlemények, előadások és tanfolyamok útján való elterjesztését fontos feladatnak tekintem. Állattenyésztésünk fejlesztésének alapja a megfelelő mennyiségű és jóminőségű takarmány biztosítása, ami elsősorban a legelőgazdálkodás fejlesztésével érhető el. Ezt a célt a legelők jókarba hozása érdekében indított országos legelőjavítási munkaversennyel, a gyepvetőmagtermesztés előmozdításával, az országos zöldmező szervezet fokozottabb támogatása útján és a legelőgazdasági szakigazgatás legalsóbb tagozatának kiépítésével kívánom elérni. Az állattenyésztés fejlesztését és annak tervszerű irányítása által a többtermelés szolgálatát a legfontosabb állami feladatok egyikének tekintem. Ezért m'nden lehetőt el akarok követni annak érdekében, hogy az állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztését szolgáló tervszerű munka megfelelő intézkedésekkel alátámasztassék. A kitűzött állattenyésztési feladatok megoldására irányuló törekvésekben szemelőtt kívánom tartani azt a követelményt, hogy a dolgozó parasztság a földmívesszövetkezeteken keresztül a legszorosabban bekapcsolható legyen a teivszerűen irányított és az állami támogatásban részesülő tenyésztői munkába. Az állattenyésztés irányítása során pedig súlyt helyezek arra, hogy a többtermelés révén — a közellátás szükségletének biztosításán felül — kiviteli lehetőségek is fokozatosan rendelkezésre álljanak, különös tekintettel arra, hogy a szomszédos, főként a déli- és délkelet-európai államok a magyarországi tenyészállatok iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. A háborús események következtében megfogyatkozott, minőségében és teljesítőképességében, főkép versenyképességében visszaesett állatállomány javításának leghathatósabb és viszonylag legkisebb áldozatot igénylő eszköze a nagyobb teljesítőképességet átörökítő apaállatok használata. A köztenyésztésnek megfelelő minőségű és elegendő számú apaállattal ellátása a múltban a törvényhatóságok kötelessége volt. A törvényhatóságok azonban az apaállatellátás terén rájuk" háruló feladatokat megoldani nem tudták. Ezért légsürgősebb feladatomnak tekintem a törvényhatósági állattenyésztési alapok megszüntetését és a köztenyésztés céljait szolgáló apaállat-ellátásnak állami feladattá tételét. A köztenyésztésnek a nagyobb teljesítő képeséget átörökítő apaállatokkal való maradéktalan ellátása céljából a tenyészállatok nevelését ellenőrizni és törzskönyvelni kell. Biztosítani kell azt is, hogy a törzskönyvelt tenyészállatok utódai az állattenyésztési célkitűzéseknek figyelembevételével, szakszerűen neveltessenek fel. Ezt a munkát a múltban az állattenyésztő és törzskönyvelő szervezetek végezték. Az állattenyésztés államosítása következtében a tenyészállatok ellenőrzését és törzskönyvelését ugyancsak állami feladattá kívánom tenni. A tenyészállatok ellenőrzésének és törzskönyvelésének állami feladattá tételével egyidejűleg meg kívánom szüntetni a jelenleg működő, magánjellegű állattenyésztő szerveket is és a felmerülő szakfeladatok ellátására — esetleg a megszüntetett szervezetek személyzetéből kiválasztandó szakemberek felvételével — megfelelő közigazgatási személyzetet szándékozom alkalmazni. Az újonnan alakuló állami állattenyésztő és törzskönyvelő szervek útján kívánok gondoskodni arról, hogy a kiváló minőségű hazai származású, valamint a külföldről behozott tenyészállatok bevonásával, elegendő számú törzstenyészet létesíttessék, továbbá, hogy a dolgozó parasztok és ezek között főkép az újonnan földhözjuttatottak és a földmívesszövelkezetek kedvezményes tenyészállatakciók keretében törzskönyvelt leszármazású nőivarú tenyészállatokhoz jussanak, ,