Állami költségvetés - 1947-1948

Részletezés

N 3d / telek — mint pl. a pénzverési nyereség, a Magyar Nemzeti Bank felértékelési nyereségéből az államkincstárt megillető rész, ezenkívül árukészletek értékesítéséből szármázó bevétel — az 1947/48. évi költségvetésben egyáltalában nem vagy kisebb összeggel szerepelnek, az így jelentkező bevételkiesést azonban a rendes közszolgáltatások bevételi többlete pótolja. Üj rendkívüli bevétel a hároméves beruházási terv kiadásainak fedezésére szolgáló vagyondézsma és vagyonszaporulati dézsma. A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az állami üzemek általában hiánymentes, sőt felesleget feltüntető költségvetési előirányzatot készítettek. Az üzemek beruházásai természetesen szintén a hároméves gazdasági tervben vannak előirányozva s annak végrehajtása keretében folynak. Az 1947/48. évi költségvetési előirányzat főösszegei az 1946/47. évre megállapított költségvetéssel összehasonlítva a következők : I. Állami közigazgatás. 1946/47. évi 1947/48. évi több (+) költségvetés előirányzat kevesebb (—) millió forint Kiadás 2,753-2 4,483*2 -f 1,730-— Bevétel 2,4961 5,265-— + 2,768-9 Mérleg — 257-1 + 781-8 II. Állami üzemek. Kiadás 1,667-5 2,270*5 + 603*— Bevétel 1,549-8 2,311-1 + 761-3 Mérleg — 117-7 + 40*6 III. Á hároméves gazdasági terv beruházásai. Kiadás 800*— + 800*— Bevétel . . Mérleg — 800'— - * IV. Együtt. > Kiadás 4,420-7 7,553*7 + 3,133-— Bevétel 4,045*9 ' 7,576*1 + 3,530*2 Mérleg — 374*8 + 22*4 Az 1947/48.-évi költségvetési előirányzat tehát 22*4 millió Ft bevételi felesleget mutat, az 1946/47. évi költségvetés 374*8 millió Ft hiányával szemben. Az 1947/48. évi költségvetési előirányzatot — az 1946/47. évi költségvetéssel összehasonlítva — az alábbiakban ismertetem.