Állami költségvetés - 1947-1948

Részletezés

I 37 Általános indokolás az 1947/48. évi állami költségvetéshez. A gazdaságtörténet áltál feljegyzett legnagyobb infláció, az 1945. és 1946. évben Magyarországon lejátszódott pénzromlás, az 1946/47. évi állami költségvetési év első napján szűnt meg s ezen a napon kezdődött meg a rendkívüli eredményességéről ma már világszerte ismert stabilizáció. A gazdasági és pénzügyi helyzet megszilárdításának egyik legjelentősebb tényezője a jóformán tapasztalati adatok hiányában, elméleti számítások alapján, deduktív eljárással készült állami költségvetés és az államháztartásnak a költségvetéshez igazodó vitele volt. A költségvetésnek önként értetődően voltak hiányosságai és hibái, amelyeket a végrehajtás során pótolni és helyesbíteni kellett, az elmúlt költségvetési év ideiglenes tényleges eredményei azonban nagyjában véve igazolják az előirányzat helyességét. Az 1946/47. évi állami költségvetés az államháztartás összes kiadásait 4,420-7 millió Ft-ban, bevételeit 4,045-9 millió Ft-ban, a hiányt pedig 374-8 millió Ft-ban irányozta elő. A tényleges kiadások 22-8%-kal, a tényleges bevételek 23-1%-kal haladták meg az előirányzatot, a hitelművelettel fedezett tényleges hiány az előirányzati 8-5%-kal szemben 8-2% lett. Az államháztartás hiányának fedezése az inflációra jellemző nagymérvű és egyre növekvő bankjegykibocsátást nem tett szükségessé s így a stabilizációt sikerült fenntartani. A stabilizáció hatására az ország gazdasági helyzete határozottan javult. A szántóföldi termelés ugyan a kedvezőtlen időjárás miatt — a vetésterület növekedése ellenére — nem haladta meg az előző évi termést, az állattenyésztés azonban erőteljes fejlődésnek indult, a szarvasmarhaállomány 1946 tavaszától 1947 tavaszáig 34%-kal, a lóállomány 23%-kal, a sertésállomány pedig 43%-kal nőtt, a baromfiállomány pedig elérte, sőt egyes vonatkozásokban meg is haladta a békebelit. Az ipari termelés alapját képező széntermelés a stabilizáció óta 40%-kal, a nyersvas- és nyersacéltermelés 59%-kal, illetőleg 63%-kal emelkedett, az egész bányászati és kohászati termelés pedig a stabilizáció kezdetétől számított tizennegyedik hónapban közel 17%-kal volt nagyobb az 1937/38. évi átlagnál. A termelésnek ez a jelentős emelkedése részben az azóta megindult ásványolajtermelésre vezethető vissza, de még ennek leszámításával is eléri a bányászati termelés a háború előtti színvonalat. A gyáripari kapacitás (az egyidőben betölthető munkahelyek száma) az előbb említett időszakban 11%-kal, a munkáslétszám 15 %-kal, a teljesített munkaórák száma 15%-kal, a termelés értéke pedig jelentékenyen nőtt. A gyáripari termelés 1947 szeptember havában elérte a háború előtti termelés 93%-át. A vasúti forgalomban az áruszállítás megközelíti, a személyszállítás