Állami költségvetés - 1947-1948
Építés- és közmunkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ ÉPÍTÉS- ÉS KÖZMUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
16 / k.olják azok a körülmények, hogy a városrendezés, a házhelyosztással létrejött településekkel kapcsolatos műszaki teendők, az anyag- és munkaerőgazdálkodás feladatai és az építési ügyek a helyszínen gyors intézkedést kívánnak, miértis az irányító minisztérium mellett, erőteljesen működőképes külső szervek tudják csak kielégíteni azokat a követelményeket, melyeket napjainkban a korszerű közigazgatástól megkívánunk. A tárca 1946/47. évi költségvetésében a 2. cím alatt szerepeltek az 1946: XXIV. tc. által az építés- és közmunkaügyi miniszter felügyelete alá helyezett Fővárosi Közmunkák Tanácsának kiadásai is. A nemzetgyűlés az 1946/47. évi költségvetés tárgyalása során oly értelmű határozatot hozott, hogy az 1947/48. költségvetési évtől kezdve a Fővárosi Közmunkák Tanácsának csak azok a költségei foglaltassanak az építés- és közmunkaügyi minisztérium költségvetésébe, amelyekkel ez a minisztérium a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kiadásaihoz hozzájárul. A költségvetés készítésénél figyelembe kellett vennem azt, hogy az 1946 : XXIV. tc. kiadandó végrehajtási rendeletével más minisztériumoktól veszek át ügyköröket és velük együtt az ügyintéző alkalmazottakat is, mert csak ilyen körülmények között leszek képes a gondozásomra bízott feladatokat ellátni. Számolni kell a magánépítkezések megindulásával is és ezen a téren fontos szerep vár a jó közigazgatásra. Gondolnom kell a Hároméves gazdasági terv építési előirányzatára, melynek megvalósítása csakis szakszerű és az eredményességre törekvő igazgatással vihető keresztül. Figyelembe kellett továbbá vennem azt is, hogy vidéken igen kevés mérnök van, nemcsak a kisebb közületek, de a vidéki városok is mostohán vannak műszaki személyzettel ellátva. A városok anyagi helyzete a jövőben sem fogja elbírni jól fizetett mérnököknek kellő számban való alkalmazását. A külső közigazgatás megszervezése végső eredményében az államigazgatás egészét tekintve — céltudatos keresztülvitel esetében — nem jelent létszámszaporítást, hanem az építésügyi igazgatásban dolgozó alkalmazottak munkahelyének és feladatainak észszerű meghatározását eredményezi. Tárcám alkalmazottainak új létszámát a jelen előirányzat egyes címeinél a személyi járandóságok rovatának részletezése tünteti fel. Az 1946/47. évi költségvetéshez viszonyítva jelentkező többlettel kapcsolatban — a fentebb előadottakon kívül — már e helyen óhajtok rámutatni arra is, hogy a Rendszeres állandó illetmények alrovatokon mutatkozó létszámemelkedés jelentős részében csupán látszólagosnak tekinthető. Tárcám 1946/47. évi költségvetésében nagyobb számban szerepeltek ugyanis oly tiszteletdíjas (szerződéses) alkalmazottak, akiknek feladatköre nem ideiglenes vagy átmeneti jellegű s így nem rendszeres állásaikat — a pénzügyminiszter, illetőleg a minisztertanács előzetesen már megadott hozzájárulásával — rendszeres állásokra szándékozom átszervezni. Illetményeiket ezért irányoztam elő a Rendszeres állandó illetmények alrovatokon. Tárcám keretei között, főleg a más tárcáktól már eddig átvett feladat- körök ellátásával kapcsolatban, eddig is működtek egyéb tárcák létszámába tartozó — szolgálattételre átengedett — tisztviselők. Ezeknek és a még átveendő mintegy 120 fő alkalmazottnak állásairól tárcám létszámában kell gondoskodnom. Minthogy az .átvett tisztviselőknek az állása az átengedő tárcánál megszűnik, illetményeiknek e helyen való beállítása az állami költségvetés egészét tekintve többletkiadást nem jelent,
