Állami költségvetés - 1947-1948

Népjóléti minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

103 Az Étkeztetés alrovaton felvett összeg a társadalmi gyűjtésből, valamint a törvényhatóságok és községek hozzájárulásából nem fedezhető kiadásokra szolgál. A Ruha- és cipősegély alrovaton előirányzott összegből az elaggott, valamint a saját hibájukon kívül létfenntartásukat fenyegető helyzetbe került egyének és családtagjaik részére ruha-, illetőleg cipősegélyt kívánok biztosítani. A Háziipari tanfolyamokra alrovaton felvett összeget a tanfolyamok dologi kiadásaira fordítom. Itt gondoskodtam a dolgozó néposztály munkaerejének kihasználása, főleg a mezőgazdasági munkával foglalkozók téli munkaidejének célszerű felhasználása érdekében szervezett háziipari tanfolyamok költségeiről is. A tanfolyamok tanerőiről az iparügyi tárca gondoskodik. A szociális neveléshez fűződő fontos érdekekre tekintettel a leginkább támogatásra szoruló, főleg paraszt és munkás családból származó, továbbá demokratikus szellemben való nevelésüket és kiváló tanulmányi előmenetelüket igazoló, tehetséges iparos és kereskedő tanoncok, mezőgazdasági és ipari szakiskolai, szaktanfolyami tanulók, végül egyetemi és főiskolai, valamint középiskolai tanulók részére tanulmányi segélyt a Tanulmányi segély elnevezésű alrovaton felvett összeg terhére kívánok folyósítani. 8. rovat. Közjóléti szövetkezetek részére forgótöke nyújtására. 1946/47. évre megállapított összeg 1,000.000 Ft 1947/48. évre előirányzott összeg 1,100.000 „ az 1947/48. évre tehát több .Vv^' 100.000 Ft-tal. A többletet a közjóléti szövetkezetek átszervezése, termelő munkásságuknak* a tagok gazdasági megsegítése érdekében történő sürgős megindításához szükséges forgótőke biztosítása indokolja. A közjóléti szövetkezetek hivatása, hogy gazdasági tevékenységgel szolgálják a dolgozó néposztályok szociális helyzetének javítását. E gazdasági tevékenység — eltérőleg az ellenszolgáltatás nélküli segélyezéstől (karitatív tevékenységtől) — a kormányzat által rendelkezésre bocsátott forgótőkekiegészítésből, a befolyó törlesztésekből, valamint a szövetkezetek gazdálkodása során elért esetleges nyereségből, a dolgozó kisemberek ipegélhetésének gazdasági megalapozását szolgálja. Évrőlévre nagyobb összeget tud így az állam szociális feladatainak megoldására felhasználni anélkül, hogy az államháztartást ezáltal jelentősebben megterhelné. A közjóléti szövetkezeteket a 3.500/1941. M. E. számú rendelet hívta életre és eddig ennek alapján működtek. Miután a 8.100/1947. Korm. számú rendelet értelmében a közjóléti szövetkezetek építési tevékenysége az említett rendelet alapján létesített Országos Házépítő Szövetkezet hatáskörébe utaltatott, a közjóléti szövetkezeteket Országos Népjóléti Szövetkezet néven egyetlen központi szervvé kívánom tömöríteni olyképpen, hogy a Szövetkezet gazdaságosan működő különböző üzemeinek megfelelő forgótőkével leendő támogatásával, a Szövetkezetet minél előbb olyan, anyagi megerősödéshez segítsem, hogy aránylag csekély állami támogatás mellett évről-évre hatékonyabban szolgálhassa tagjai között helyet foglaló főleg volt hadifoglyok, hadigondozottak, menekültek, csökkent munkaképességűek és általában olyan személyek érdekeit, akiknek szociális gondozása egyébként is a népjóléti kormányzat feladata. Az előirányzott összegből a közjóléti szövetkezetek, illetve a megalakítandó* Országos Népjóléti Szövetkezetek alkalmazottainak illetményeire és a különböző üzemek szervezésére, nyersanyaggal való ellátására átmenetileg forgótőke hozzá-