Állami költségvetés - 1947-1948
Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1947/48. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
124 io. cím. Egyetemek és főiskolák. E cím keretében irányoztam elő a budapesti, debreceni, pécsi és szegedi tudományegyetem, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Testnevelési Főiskola, a Kereskedelmi Főiskola, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, a Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, a Nevelőképző Főiskola, az Állami Műszaki Főiskola, a tanárképzőintézetek és tanárvizsgáló bizottságok, valamint az Eötvös József Kollégium fenntartására szolgáló összegeket, úgyszintén ezeknek az intézményeknek a bevételeit. A dologi kiadások rovatainak beszerzési költségek alrovatán előirányzott összegek az irodai szükségletek és nyomtatványok költségeire, a berendezés pótlására és javítására, a ruhaneműek javítására és pótlására, gyógyszerek, vegyszerek és kötszerek költségeire, műtőszerekre és orvosi betegápolási költségekre, jégszükségletre, élelmezésre, műszerekre és laboratóriumi kiadásokra, lapok és folyóiratok beszerzési költségeire, valamint egyéb kisebb szükségletek fedezésére ^ szolgálnak. Az elméleti és gyakorlati oktatás alrovatán előirányzott összegek az oktatással és a tudományos kutatásokkal kapcsolatosan felmerülő szükségletek kielégítésére szolgálnak. Az elhelyezési költségek alrovat hiteleit az épületek és kertek fenntartására, a világítás, fűtés és vízfogyasztás költségeire,- valamint mosatási költségekre használom fel. Végül az egyéb dologi kiadások alrovatán, az egyetemek szülésznőképző tanfolyamain végzett növendékek felszerelési költségeiről, a betegszállításokkal járó kiadások fedezéséről, a temetési költségekről, a fuvarozási költségekről, a küldöncdíjak és egyéb kisebb kiadások fedezéséről történik gondoskodás. Itt irányoztam elő az egyetemi üzemek (műhelyek, gyógyszertárak stb.) fenntartásának költségeit is. Kiadás. r Rendes kiadások. I. Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban hittudományi és bölcsészettudományi karral egyetemet alapított, amelynek vezetését a jezsuitákra bízta. Ugyanebben az évben II. Ferdinánd király az alapítványt megerősítette és az egyetemet az akkoriban szokásos összes jogokkal és kiváltságokkal felruházta. A jogtudományi kar Lósy és Lippay prímások hagyományaiból 1667-ben létesült. Az orvostudományi kar az 1770/71. tanévvel kezdte meg működését Mária Terézia intézkedésére, aki az egyetemet 1777-ben Nagyszombatról Budára helyezte át, az egyetem vagyonát jelentős adományokkal gazdagította és 1780-ban az egyetemnek úgynevezett szabadalomlevelet (Diploma inaugurale) adományozott. Az 1848: XIX. tc. az egyetemet a közoktatásügyi miniszter felügyeleti hatósága alá helyezte. Az 1935": V. tc.-ben az országgyűlés az egyetemnek a tudományok fejlesztése és a nevelésügy terén 300 éven át szerzett kiváló eredményeit törvénybe iktatván, a Konkoly-Thege Alapítványi Csillagvizsgáló Intézetet épületeivel és az Országos Földrengésvizsgáló Intézetet mindennemű felszerelésével együtt, továbbá az államkincstár tulajdonába tartozó, de addig is az egyetem céljait szolgáló ingatlanokat az egyetemnek ajándékozta. A felszabadulás után a kormány az egyetem kebelén belül Biochémiai Intézetet létesített.
