Állami költségvetés - 1946-1947

Igazságügyminisztérium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1946/47. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

24 vagy meggyőződésüknek bátran kifejezést adtak és emiatt büntetést vagy egyéb joghátrányt szenvedtek, rehabilitálásban, illetőleg jóvátételben részesüljenek (285/ 1945. M. E., 9.590/1945. M. E. sz. r.). Ebben a tárgykörben említem meg azokat a rendeleteket is, amelyek a származásuk miatt sérelmet szenvedett közszolgálati alkalmazottak szolgálati viszonyainak méltányos rendezésével e személyeknek a közszolgálat terén megfelelő jóvátételt nyújtottak (200/1945. M.E. és 10.340/1945. M. E. sz. r.). A kormány részére adott széleskörű felhatalmazás lehetővé tette, hogy rendeleti úton büntetőjogi tárgyú rendelkezések is kiadhatók legyenek. Idetartozik a büntetőeljárásban a házi őrizet megszüntetése és a biztosíték mellett való szabadlábra helyezés megszüntetése (1.363/1936 M. Esz. r.), a vasúti és közúti közlekedés, valamint a posta-, távbeszélő- és távíróüzem zavartalanságát veszélyeztető bűncselekmények szigorú megbüntetése (3.780/1945. M. E. sz. r.), az árdrágító visszaélések büntetésének halálbüntetés kiszabásának lehetővétételével való szigorítása (6.730/1945. M. E. sz. r.), a közszükségleti cikkek kivitelének tilalmazása (9.480/1945 M. E. sz. r.), a rehabilitációról szóló 1940: XXXVII. tc. módosítása- (9.570/1945. M. E. sz. r.), az orgazdaság büntetésének szigorítása (60/1946. M. E. sz. r.), a büntető igazságszolgáltatás körében szükségessé vált egyszerűsítések megvalósítása (320/1946. M. E. sz. r.), a halálbüntetés golyó által való végrehajtásának meghonosítása (1.750/1946. M. E. sz. r.), az árvízveszély elleni védekezés érdekében szükséges rendelkezések megállapítása (1.820/1946. M. E. sz. r.), stb. A gazdasági stabilizációval kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések köréből jelentőség szempontjából kiemelkedik a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. M. E. számú rendelet. Igen jelentős jogszabályelőkészítési munkálat hárult az igazságügyminiszteriumra az ország demokratikus átalakításának biztosítása során a polgári jog terén is. Ezt a célt szolgálta a főudvarnagyi bíróság megszüntetése (1946 : IV. tc.), a volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági, vagyonjogi és öröklési jogszabályok hatályának megszüntetése (1946 : XII. tc.), a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezése (1946: XIX. tc.) és bizonyos tekintetben a törvényes öröklési rend korlátozása (1946: XVIII. tc.) is, továbbá számos rendelet, amelyek közül külön megemlítésre érdemesek a szolgálati jogviszony egyes kérdéseinek korszerű szabályozása (9.700/1945. M. E. sz. r.), a munkáltató és a gazdasági vagy háztartási munkavállaló között létrejött szolgálati szerződésből eredő követeléseknek a járásbíróság mint munkaügyi bíróság hatáskörébe való utalása (1.800/1946. M. E. sz. r.), a házassági jog demokratikus átalakítása (6.800/1945. M. E. sz. r.), a Szovjetunióban kötött házasságok rendezése (8.600/1945. M. E. sz. r.), a személyi és családi jognak demokratikus szellemű módosítása (10.470/1945. M. E. sz. r.), végül a közjegyzői kar demokratikus átszervezése. Ebben a körben egyébként rá kell mutatnom azokra a jogszabályokra is, amelyeknek megalkotását más szempontok tették ugyan szükségessé, de amelyek egyúttal a demokratikus jogfejlődés követelményeit is igyekeztek kielégíteni. Az antidemokratikus korszak pusztításainak a szűkre szabott lehetőségekhez mért megszüntetését célzó jogszabályok közül különösen kiemelem a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán vagy baloldali magatartásuk miatt sérelmet szenvedett személyek jogainak érvényesítését szabályozó rendeleteket, amelyek az említett személyek ingatlanainak, üzlethelyiségeinek, áru- és