Állami költségvetés - 1944
Pénzügyminisztérium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
50 A Nem rendszeres illetményeknél mutatkozó 0-2 millió P többlet a tiszteletdíjak és bérek emelkedésével, mig a Jutalmak és segélyek előirányzatának 29.450 P többlete a létszámszaporulattal kapcsolatos. A Dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásoknál jelentkező 82 millió P többletből 71-7 millió P olyan üzemi kiadásokra esik, amelyek a bevételek megfelelő emelkedésében megtérülnek. A forgalmi adók és illetékek kezelési költségeinél az emelkedés 4-8 millió P, ami elsősorban a számolplap illeték bevezetésével függ össze. A kiküldetési és átköltözködési költségeknél 1 millió P többletet okoz a napidíjaknak, a fuvarpénznek, valamint az átköltözködési átalánynak a 3.720/1943. M. E. számú rendelettel magasabb összegben történt megállapítása és az útiköltségek emelkedése. Az egyéb kisebb jelentőségű emelkedések mellett említést érdemel még az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap állami hozzájárulásának 2-3 millió P többlete. A támogatás emelése lehetővé teszi egyes szociális szolgáltatások felemelését. A Beruházások előirányzásánál figyelemmel voltam a nyersanyaggazdálkodás követelte takarékosságra és ezért csak a már megkezdett építkezések folytatására, illetőleg befejezésére, valamint oly halaszthatatlan beruházások céljaira biztosítottam fedezetet, amelyek az egyes állami üzemek biztonsága és zavartalan működése érdekében nélkülözhetetlenek. Tárcámnak az egész államháztartás alakulására döntő kihatású bevételeit az 1943. évre megállapított 2.542-6 millió P-vel szemben, a tényleges bevételi eredmények alapján, valamint a közszolgáltatási bevételek fokozását célzó újabb jogszabályok várható hatásának figyelembevételével, az összes körülmények gondos mérlegelésével'óvatos becsléssel 3.644-3 millió P-ben irányoztam elő, amely összegből 3.606-8 millió P közszolgáltatási bevételekre, 37-5 millió P pedig tárcabevételekre esik. Megjegyzem, hogy a helyes összehasonlítás érdekében az 1943. évi közszolgáltatási bevételeknél az azóta az állami pótadóba beolvadt és az 1943. évre a belügyi tárcánál tárcabevételként 40-9 millió P-ben előirányzott nép- és családvédelmi pótadót is számitásba vettem. Az egyes közszolgáltatási bevételek alakulását az alábbiakban ismertetem: Az egyenes adóknál mindenek előtt megjegyzem, hogy a 2.100/1943. M. E. számú rendelettel bevezetett állami pótadót az egyes alapadókkal együtt irányoztam elő, mig az egységes állami pótadóba beolvadt, megszüntetett járulékos adók 1943. évi előirányzatát a helyes összehasonlítás érdekében alapadónemenkint aranyosan megosztva állítottam szembe az 1944. évi előirányzattal. Az állami pótadó előirányzatában nincs számitásba véve a Légitámadások kártalanítási alapját megillető részesedés és az az összeg, amely az erre vonatkozó megállapodás alapján betegápolási költségek fedezésére a székesfőváros részére átengedtetett. Az előirányzatba ezúttal elsőizben állítottam be a 6.400/1939. M. E. számú rendelettel bevezetett kárpátaljai közigazgatási pótadót és útadót. E közszolgáltatások a kárpátaljai kormányzói biztosság területén az államkincstár által viselt oly közigazgatási szükségletek fedezésére szolgálnak, amely kiadásokról az ország többi részén a törvényhatóságok gondoskodnak. A földadót és állami pótadóját az 1943. évre megállapított 63-9 millió P-vel szemben 93-1 millió P-vel irányoztam elő. Az előirányzásnál figyelembevettem, hogy a 3.520/1943. M. E. számú rendelet az adó kulcsát 40%-ban állapította meg és az erdőingatlanok aránytalanul alacsony kataszteri tiszta jövedelmét az eddigi
