Állami költségvetés - 1944
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1944. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
24 Ugyancsak figyelmet érdemel az 1.700/1943. M. E. számú rendelet, amely az 1938 : XVI. t.-c. 1. §-a alapján szervezett öttagú külön tanácsok túlterhelésének megszüntetése és annak biztosítása érdekében, hogy e különbíróságokat főként a kimagasló jelentőségű ügyek foglalkoztassák, e tanácsok hatáskörét módosítja, amennyiben akként rendelkezik, hogy a bűn és bűntettes feldicsérése, a nemzetrágalmazás és a nemzetgyalázás vétsége, úgyszintén az emiitett vétségek valamelyikére vonatkozóan elkövetett bűnpártolás esetében a királyi ügyész a vádiratot a bűnvádi perrendtartás rendes szabályai szerint illetékes kir. törvényszék háromtagú tanácsának elnökénél nyújtja be, ha felfogása szerint az ügy jelentősége nem olyan nagy, .hogy a közérdek szempontjából annak az öttagú külön tanács elé vitele mutatkoznék szükségesnek. % Az igazságügyi feladatok megoldásának rendes menetében szükségessé vált szabályozásból ki kell emelnem az igazságügyi műszaki tanács és az igazságügyi gazdasági tanács szervezetének és ügyrendjének meghatározásáról szóló 10.500/1943. I. M. számú rendeletet, továbbá az igazságügyi műszaki tanács és az igazságügyi gazdasági tanács igénybevételének szabályozásáról szóló 10.600/1943. I. M. számú rendeletet. Az igazságügyi minisztérium jogszabályelökészitési munkájának ismertetése során meg kell emlékeznem arról is, hogy tizennégy nyomtatott iv (231 oldal) terjedelemben elkészítette és sajtó alá rendezte a magyar szociális jogszabályok rendszeres ismertetését. Az igazságügyi minisztériumban előkészítés alatt álló jogszabályok a legkülönbözőbb jogterületeket ölelik fel. Teljesen elkészült és alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjesztetett az igazságügyi szervezetre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat, amely az ország. területének örvendetes megnagyobbodása folytán megnövekedett személyi szükséglet kielégítése céljából átmenetileg módosítja a telekkönyvvezetők képesítésére és a telekkönyvi vizsgára vonatkozó jogszabályokat. A törvényjavaslat fegyelmi jogi vonatkozású részében szervezeti szempontból is teljesebbé teszi a bírói függetlenség biztositékainak rendszerét s végül rendelkezéseket tartalmaz még a fogházfelügyelők fegyelmi hatóságára és a kir. kincstári jogügyi igazgatóság személyzetére vonatkozólag is. Jelentős törvényjavaslatok és rendelettervezetek vannak előkészületben a magánjog területét illetően is. A törvényes származás megállapításáról szóló törvényjavaslat módot kíván nyújtani arra, hogy törvényes vagy törvénytelen származása megállapítását mindenkivel szemben fennálló hatállyal a gyermek is kérhesse. A javaslat ebből a célból magában foglalja mindazokat a rendelkezéseket, amelyek* a származás megállapításával kapcsolatban szükségesnek mutatkoznak, igy a származás törvényességének megtámadása iránti perekben követendő eljárást, az utólagos házasságkötéssel történt törvényesitésnek keresettel való megállapítását és az atyai elismerő nyilatkozat érvénytelenítését illetően is. Nagy szociális jelentősége van a családbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról szóló törvénytervezetnek. Eszerint azok részére, akik személyes körülményeik miatt gyermeket nem fogadhatnak örökbe, örökbefogadási szerződés kötése nélkül lehetővé válnék, hogy családjukba neveltetés céljából gyermeket befogadhassanak és annak ellátásáról gondoskodhassanak. A javaslat
