Állami költségvetés - 1943
Belügyminiszterium - INDOKOLÁS A BELÜGYMINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
58 Emelkedik az előirányzat a fizetéseknek és családi pótléknak az 1941. évi 8.500/M. E. számú rendelettel történt újabb megállapításán, valamint a fokozatos elölépéseken felül egyes városoknak magasabb lakáspénzosztályba történt besorozása és a visszafoglalt délvidéki területekkel megnagyobodott vármegyék tisztviselői és egyéb alkalmazottai létszámának felemelése folytán. Emeli az előirányzatot 60 közigazgatási gyakornoki, 1 irodasegédtiszti állás és 1 kisegítő szolgai alkalmazás szervezése és az Egeresen létesített szolgabírói kirendeltségnél 2 díjnoki alkalmazás illetményeinek előirányzása. Megjegyzem, hogy a végleges létszám elérése érdekében viszont 2 díjnoki alkalmazással csökkent a létszám. E rovaton a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeiről történt gondoskodás, mivel az 1929 : XXX. t.-c. 70. §-ának (3) bekezdése értelmében ezeknek az alkalmazottaknak a fizetését (havidíját, havibérét), lakáspénzét, családi pótlékát, hadi pótlékát és korpótlékát az államkincstár viseli. A vármegyék dologi kiadásai az 1924 : IV. t.-c. 2. §-a alapján kibocsátott 1924. évi 160.224/B. M. számú körrendelet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a vármegyék háztartását terhelik. A vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak 4.181 főnyi létszámából a fogalmazási szakra 1.647, a kezelési szakra 1.791 és az altiszti és szolgaszemélyzetre 743 fő esik. 2. rovat. Községek segélyezési alapjának javadalmazása. 1942. évre megállapított összeg 11,540.000 P 1943. évre előirányzott összeg 16,620.000 „ az 1943. évre tehát több... 5,080.000 P-vel. Emelkedik az előirányzat a visszafoglalt délvidéki területek községeinek segélyezésére szükséges összeg felvétele, a községi alkalmazottak illetményeinek újabb megállapítása, községi közellátási díjnoki alkalmazások szervezése, az országmozgósitási díjnokok létszámának emelése folytán, valamint azért is, mert a dologi kiadásoknak növekedése következtében a községek nagyóbbmérvű segélyezésére van szükség. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célzó törvény alapján a kormány által kibocsátott ú. n. szanálási rendeletek szeiint a községek részére háztartásuk egyensúlyának biztosítása és e pótadó csökkentése céljából egyes állami közszolgáltatási bevételek átengedtettek. Ilyen bevételek: az általános kereseti adó és az alkalmazottak kereseti adója, az általános forgalmi adórészesedés, a borés húsfogyasztási adó, a sör- és szeszfogyasztási adópótlék, továbbá az italmérési engedélyilleték. Ezeken kívül a nagyközségek ingatlan vagyonátruházási illeték szedésére is fel jogosíttattak. Mindezek az intézkedések azonban nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a községek háztartásai egyensúlyba kerüljenek és hogy egyes községek pótadója az 50% fölé ne emelkedjék. A községi pótadó állandó emelkedését csak úgy lehet egyensúlyozni, hogy a községek az 1929: II. t.-c. alapján létesült Községek Segélyezési Alapjából államsegélyben részesülnek. Ennek az alapnak egyik bevétele az itt előirányzott 16,620.000 P javadalmazás.
