Állami költségvetés - 1943
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1943. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
Nem hagyható említés nélkül az alkotmányos tárgyalás céljából már korábban a törvényhozás elé terjesztett az a büntetőjogi javaslat, amely a felségsértésről, lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről szól. Ez a javaslat, a büntetőtörvénykönyv megalkotása óta bekövetkezett jogfejlődés eredményeit figyelembevéve, az államfő élete, testi épsége, személyes szabadsága és az alkotmányos hatalom ellen irányuló közvetlen támadásokat — tekintet nélkül a beállott eredményre — halálbüntetéssel, az alkotmány elleni felségsértést pedig életfogytig tartó fegyházbüntetéssel akarja megtorolni s a lázadás elkövetéséhez nem szabja meg feltételként a csoportosulást. További célja a javaslatnak a halállal vagy fegyházzal büntetendő súlyos bűntettek előkészítésének általános szabállyal büntetés alá vonása. Ugyancsak Alkotmányos tárgyalásra vár a sajtójog módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, amely a közélet szempontjait és az eddig kellően meg nem védett egyes jogos magánérdekeknek hatályosabb védelmét kívánja előtérbe helyezni. A magánjogi jogalkotás terén már utaltam a területvisszacsatolások következtében szükségessé vált rendkívül jelentős és nagyterjedelmű jogegységesités előkészítésével és szabályozásával járó munkálatokra. Ezúttal még a magánalkalmazottak jogviszonyairól szóló rendelkezéseknek újabb szabályozásáról emlékezem meg. A magánalkalmazottak jogviszonyait az 1.910/1920. M. E. számú rendelet tüzetesen szabályozta, nevezetesen a felmondás és végkielégítés jogát részletesen megállapította. Azóta ezen a jogterületen is több módosító és kiegészítő jogszabály keletkezett és törvényhozási uton nyert szabályozást az 1937 : XXI. t.-cikkel a magánalkalmazottak fizetése és szabadsága, legkisebb munkabére és munkaideje. Ezen a jogi területen így az a helyzet állott elő, hogy a figyelembe jövő jogszabályok szaporodása mellett az áttekinthetőség már igen nehéz ; ezért előkészítettem a magánalkalmazottak. jogviszonyaira vonatkozó egységes törvény tervezetét, amely összesítve tartalmazza az ezen a jogterületen fennálló jogszabályokat és emellett azokat ki is egészíti az utolsó években kialakult — szociális szempontból igen nagy előrehaladást jelentő — bírói gyakorlattal. Az igazságügyi kormányzatra különösen nagyfontosságú feladatot rótt a lakások és egyéb bérelt helyiségek jogviszonyának szabályozása. Minden igyekezet arra irányult, hogy a kérdés a változott gazdasági viszonyoknak megfelelően és a magánjogok lehető sérelme nélkül rendeztessék. Épen ezért a 670/1941., illetőleg az 590/1942. M. E. számú rendelet a szükséges korlátozó rendelkezéseket csak a felmerült " szükséghez képest fokozatosan léptette hatályba. Elsősorban a bérek rögzítésére, " majd később a felmondás korlátozására vonatkozó és azok a rendelkezések bocsáttattak ki, amelyek a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyek lakásának védelmét szolgálták, továbbá, amelyek a visszacsatolt területeken a lakások és egyéb bérelt helyiségek tekintetében felmerülő visszás helyzeteket és az-ott mutatkazó lakáshiányt kívánták megszüntetni.- ' - . 1 : ; .: A felsorolt kérdéseken kivül folyamatban vannak a -csődönkivüli : kényszer*gyezségi:eljárásra, a kivételes telekkönyvi eljárásra, az.anyakönyvi jogszabályok egységes szerkezetbe foglalásába irányuló munkálatok és befejezést nyert az 1914— 1918. évi háború és az ezt követő idők alatt kibocsátott minisztériumi és miniszteri rendeletek felülvizsgálása és az azok közül még érvényben lévő rendeleteknek egységes vösszegyüjtése és kiadá$a.
