Állami költségvetés - 1942

Vallás- és közoktatásügyi miniszterium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 1942. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

133 15. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek. 1942. évre előirányzott összeg 4.000 P. Az előirányzott összeg a hivatalos utazásokkal és átköltözködésekkel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál. VI. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az 1934 : X. t.-cikkel létrehívott József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerves egészébe foglalt régi felsőoktatási intézmények rövid története a következő : A magyar mérnökök tudományos kiképzése a budapesti tudományegyetemen a bölcsészettudományi karhoz kapcsoltan az 1782. évben megnyílt mérnöki intézetben (Institutum geometricum) kezdődött. Egy technikai főiskola létesítésének eszméjével elsőízben az 1832/36.-i pozsonyi országgyűlés foglalkozott, de a tervbevett reform a következő évtizedben sem volt keresztülvihető, mert 1844. évben a király csak az ipartanoda felállítását rendelte el, amely József Nádor érdemeinek megörökítésére a „József Ipartanoda" nevet kapta. Az egyetemi mérnöki intézet a József Ipartanodával az 1850. évben egyesitetett, majd az ipartanodának -műegyetemmé átalakítása az 1856. évben kelt legfelsőbb elhatározással történt. Fontos határköve a József műegyetem történetének az 1871/72. tanév, mert ebben az évben országgyűlési határozattal emeltetett, mint a technikai tudományok egyeteme, önkormányzati alapon egyetemi rangra. Az 1902: XVII. t.-c. gondoskodott a József műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló új épületek létesítéséről. A műegyetem jelenlegi hajlékában az 1909/10. tanévtől kezdve működik. A budapesti egyetemi közgazdaságtudományi kar felállításáról az 1920: XXXI. t.-c. rendelkezett abból a célból, hogy a felsőfokú közgazdasági és mezőgazdaságtudományi képzés a magyar tudományegyetemek fakultásain rendszeresített tudományos oktatással egyenrangú legyen. A kar megalakulásával kapcsolatban a keleti kereskedelmi akadémia, mint külön tanintézet megszűnt s feladatairól a kar gondoskodott. Ugyancsak a karhoz kapcsoltatott a kereskedelmi iskolai tanárképző intézet is. A magyar állatorvosi szakoktatás s állatorvostudományi kutatás alapját II. József császárnak Í782. szeptember 14.-én kelt rendelete vetette meg, mellyel a pesti tudományegyetem orvosi karán állatgyógyintézet felállítását hagyta meg és melynek folyományaképen az 1787/88. tanévtől kezdve rendkívüli tanári tanszék szerveztetett az állatgyógyászat számára, melyet orvos- és sebészhallgatók, majd külön egyéves tanfolyamon állatorvos növendékek hallgattak. 1851-ben az állatgyógyintézet az egyetemtől külön választatván, egyelőre egyéves, majd 1857. óta hároméves tanfolyam szerveztetett. Az 1875. évben az iskola, mint állatorvosi tanintézet átszerveztetett. Az 1880. évben a tanintézet a mostani helyén épitett új otthonába költözött, majd 1890-ben állatorvosi akadémia lett. Végül 1899-ben, mint állatorvosi főiskola, egyetemi rangra emelkedett négyéves tanfolyammal, az egyetemekéhez hasonló autonómiával és magántanárok képesítésének jogával, amihez 1906-ban a doktorráavatás jogával való felruházás járult. A bányászati és kohászati szakoktatás kezdete 1735-re tehető. 1763-ban Mária Terézia királynő Selmecbányán német tannyelvű bányászati főintézetet alapított. Ez az intézet 1770-ben akadémia címet nyert. 1830-ban az akadémiához