Állami költségvetés - 1942

Iparügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1942. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

országos viszonylatban jelentős ipari- és energiatermelő telep vidéken létesült. Ennek általános gazdasági és munkáspolitikai szempontból is jelentősége van. Kellő időre elkészítem az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. törvénycikk módosítását célzó új törvényjavaslatot. A magyar iparfejlesztés új törvényének előkészítésénél a keresztény gazdasági életet és a gazdasági honvédelmet kivánom szolgálni. A kitűzött feladatok sikerét a keresztény iparosok egyéni képességeire és erkölcsi tulajdonságaira alapítom. Nemzeti hivatás és kötelességteljesítés legyen a magyar ipar szolgálata és az egyénnek anyagi jólétre való természetes törekvése mellett tökéletes és zavartalan legyen a gazdasági életet irányító szervek akaratának végrehajtása. Kétségtelen, hogy a gazdasági élet átmeneti terheit az iparban a kisiparosok és a háziiparosok érzik legjobban. Ezért a kisiparos és a háziiparos sorsa megkülön­böztetett figyelmet érdemel. Egészen külön elbírálás alá esik még a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész iparossága, amely az elmúlt húsz év megpróbáltatásai után való­sággal új életet kezd és ösztönszerűen a kormányzat segitő keze után nyul. Azokat a jól bevált módozatokat, amelyekkel a kisipart eddig támogattam és jövőben is támogatni fogom, tárcám költségvetésének iészletes indokolásában sorolom fel. Üj feladatok : az anyagellátás biztosítása, a pótanyagok helyes alkal­mazására oktató különleges tanfolyamok szervezése, az állami hitelakció lényeges kiterjesztése, az ipartestületi, illetőleg ipartársulati székházépítésekkel kapcsolatos segélyezési rendszernek a visszacsatolt országrészre kiterjesztése. Erdélyben külön segéllyel kell lehetővé tennem még azt is, hogy az ipartestületi élet egyáltalán meg­indulhasson. A nagyobb közületi megrendelésekre lehetőleg életképes kisipari csoportokat alakittatok és működésüket figyelemmel kisérem. Az a törekvésem, hogy az iparos­ságnak ezt a rétegét a kötött anyaggazdálkodás nehézségein átsegítsem s a közszál­litási szabályzat a változott viszonyokhoz simuló alkalmazást nyerjen. Az iparcikkek minősége és méretei tekintetében a közszállitásoknál irányadó követelményeket szabványok alakjában állapíttatom meg ; ezek a gyakorlatban jól beváltak és hozzá­járultak az ipari termelés egyszerűsítéséhez. A közszállitásokkal kapcsolatos minőségi anyagvizsgálatok során a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet állandóan gyara­pítja kísérleti eredményeinek sorát, a Szabadalmi Bíróság pedig a feltalálói tevé­kenység eredményének korszerű biztosítása érdekében fejt ki igen értékes munkát. A kisiparnak géppel, szerszámmal, forgótőkével segélyezésénél mindenkor a minőségi munkát tartom szem előtt. A végrehajtásban az eddig irányadó szem­pontokon felül az ipari település közérdekű céljait is figyelembe veszem ; előnyben részesítem azokat, akik olyan vidéken akarják szakmájukat folytatni, ahol mű­helyük felállítása a fogyasztók érdeke is. Felkarolom azoknak a kisiparosoknak az ügyét, akik üzemük műszaki tökéletesítésére gépet akarnak beszerezni és annak árát legalább részben maguk fizetik meg. Ipari termelésünk mai kereteinek további biztosítása és fejlesztése egyébként is életképes keresztény középipar kialakulását s ennek keretében különösen a visszacsatolt területeken két évtizedes küzdelemben kifáradt egyéni vállalkozások talpraállitását teszi kívánatossá. így a Székelyföld háziipari termelésének textil ága tovább már egyáltalán nem nélkülözheti a középipari fonódák létesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom