Állami költségvetés - 1939-1940
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
24 törekedtem. Az előirányzott 61,983.000 P kiadásból személyi járandóságokra 48,627.700 P, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 12,327.300 P, beruházásokra pedig 1,028.000 P esik. A tárca bevételeinek előirányzásánál számoltam a legutóbbi évek bevételi eredményeivel és különös figyelemmel voltam arra, hogy a bevételek előirányzása olyan összegekben történjék, amely összegek előreláthatóan be is fognak folyni. Erre tekintettel a bevételt 4,170.000 P összegben vettem számításba. A tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének néhány kimagaslóbb mozzanatára a következőkben mutatok reá. Az igazságügyminiszterium működésének ismertetése során mindenekelőtt a jogszabályelőkészitő tevékenységről, ezek között is — nagy jelentőségüknél fogva — legelőször az állami rend megóvásának biztosítására alkotott két törvénynek : az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről és az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvénynek előkészítéséről kell említést tennem. Az előbbi az állam rendje és a társadalom békéje ellen irányuló legfontosabb bűncselekmények elbírálására gyorsan és különös hozzáértéssel eljáró szakbíróságot, az úgynevezett öttagú tanácsot szervezi, amelynek ítélete ellen csak egyfokú jogorvoslatnak van helye : közvetlenül a kir. Kúriához ; az utóbbi törvény pedig a sajtórendészeti köteles példány előzetes bemutatása rendszerének kiépítésével, továbbá az időszaki lap és a hírlaptudósító újság alapításának miniszterelnöki engedélyhez kötésével biztosította az állani rendjének és a társadalom békéjének fontos érdekeit a sajtórendészet körében. Ezek a törvények részei annak a munkának, amelynek célja büntető jogszabályainknak a megváltozott időkhöz mért fokozatos átalakítása. Ennek a munkának jegyében készült el az egyik legújabb törvény is: a fizetési eszközökkel, külföldi követelésekkel és vagyontárgyak kivitelével elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról szóló törvény. Ennek a törvénynek legfontosabb és legjellemzőbb intézkedése az, hogy a közgazdaság érdekeit legsúlyosabban sértő bűncselekmények esetében a büntetés szigorított dologház, amelynek legrövidebb tartama öt év. Egészen uj jogterületen alakult ki nagyjelentőségű szabályozás a zsidóság közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozása tekintetében. Ebben a tárgyban hozott első, szükebbkörü törvényt követte a második, amely az életnek csaknem valamennyi megnyilvánulására kiterjedően intézményesen szabályozta a nagyfontosságú kérdést. Az első törvény nyomán kiadott rendeletek létesítették a sajtókamarát, továbbá a színművészeti és filmművészeti kamarát; ezek az intézkedések a két érintett szabadfoglalkozás fejlődése tekintetében egészen uj utakat nyitottak. Magánjogi jogszabályainknak lényeges kiegészítése volt az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvény. Ez a törvény kellő védelmet nyújt a gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben levő vevőközönség részére, amely létfenntartása érdekében gyakran kényszerül fontos felszerelési tárgyakat (mezőgazdasági gépet, varrógépet, kerékpárt) részletfizetés mellett megszerezni. Befejezést nyert a Magánjogi Törvénykönyv Javaslatának német nyelvre lefordítása, amelynek következtében lehetővé válik a hatályos magánjogunkat általában visszatükröző műnek a külföld kritikai vizsgálata alá bocsátása. Nagy munkát fejtett ki az igazságügyminiszterium a többi minisztérium ügykörében benyújtott törvényjavaslatok és rendeleti jogalkotások előkészítésében is,
