Állami költségvetés - 1939-1940

Földművelésügyi miniszterium - INDOKOLÁS AFÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

63 Az állattenyésztés alapvető tényezője a mezőgazdasági termelésnek, biztosítja a talaj-erő fenntartását, szolgáltatja a mezőgazdaságból származó jövedelem nagyobb részét, számottevő tétele mezőgazdasági kivitelünknek és általában biztosítja a magyar gazdák tömegeinek megélhetését. Ezeket a nemzeti, közgazdasági, kiviteli, pénzügyi és szociális érdekeket mérlegelve, kétségtelen, hogy az állattenyésztés nagyjelentőségű munkaterület és annak előbbrevitele fokozott fontosságú kormányzati feladat. Az állattenyésztés fejlesztésének legeredményesebb eszköze a köztenyésztésnek kellő számú és jóminőségű apaállattal való ellátása. Ez a feladat célirányosan az arra beigazoltan reászoruló községek és közületek részére az 1908 : XLI 11. t.-cikben biztosított kedvezmények nyújtásával szolgálható. E kedvezmények a következők : egy évre szóló és két félévi egyenlő részletben visszafizetendő kamatmentes kölcsön, a vételárból indokolt esetekben 20%-ig terjedhető kedvezmény nyújtása, egy esztendei állami biztosítás és a beszerzés költségmentes állami közvetítése. Az állattenyésztés fejlesztését eredményesen szolgálják továbbá azok az intézkedések is, amelyek előmozdítják, hogy a támogatásra szoruló magántenyésztők, elsősorban a kisgazdák, tenyészállat szükségleteiket az országnak fejlettebb állattenyésztéssel rendelkező területeiről, vagy kiváló külföldi anyagból fedezhessék. Erre acélra egy és két évre szóló és egyenlő félévi részletben visszafizetendő kamatmentes kölcsönök és indokolt esetben fuvarbiztosítási és árkedvezmények nyújtatnak. A magyar fajta szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére értékes intézkedésnek bizonyult az „ötvenes" törzsgulyák létesítése es fenntartása, ami lehetővé teszi a köztenyésztésben lévő jóminőségű magyar fajta tehenek törzskönyvezését, ennek a fajtának tiszta vérben való tenyésztését és a nemkívánatos keresztezések megakadályozását, mely utóbbi törekvés egyben általános szarvasmarhatenyésztési érdek is. Az „ötvenes" törzsgulyák számának szaporítása fontos feladatot képez. Fontos közérdek továbbá az is, hogy a magyar fajta szarvasmarhából származó ökörszükségletünket a jövőben is biztosítani lehessen. A visszacsatolt felvidéki területeken a tarka, a kárpátaljai területeken pedig a borzderes fajta szarvasmarha tenyésztésének sürgős megszervezése ugyancsak elsőrendű feladatot képez. Sertéstenyésztésünknek úgy közellátási, mint külkereskedelmi szempontokból egyaránt nagy horderejű nemzetgazdasági jelentőségét tartva szem előtt, annak minőségi fejlesztése, vérfrissítése, ellenálló képességének fokozása és jövedelmezőségének emelése érdekében fokozott állami beavatkozás szükséges. E célból a kancsereakció kiszélesítése és annak nemcsak a mangalica, hanem a hússertés tenyészirányban való kiterjesztése, továbbá kisgazdák részére tenyészkoca kiosztás megvalósítása is szükséges. A fejlődési erély és a hizékonyság emelése érdekében sertéshizlalási kísérletek rendszeresítését, ezek ellenőrzését és anyagi támogatását tervezem. A minőségi fejlesztés jól bevált eszközei a gazdasági érdekképviseletek által rendezett országos, megyei, járási és helyi jellegű tenyészállatkiállitások, bemutatók, díjazások, vásárok, stb., mert a tenyesztési eredmények megállapítása, elismerése és jutalmazása fokozza a tenyésztői kedvet és a tenyésztők nemes versengését, hathatósan szolgálják az állattenyésztési ismeretek terjesztését és a bevált tenyészirányok érvényesülését, előmozdítják továbbá a kiállításokon díjazott értékes tenyészállatoknak a köztenyésztésben való fokozott felhasználását. Ezeket a kiállításokat és díjazáso-