Állami költségvetés - 1939-1940

Részletezés

46 A feleslegek — az egyes üzemeket terhelő nyugellátások figyelembevételével — a következők : a posta, távírda és távbeszélő feleslege . 15,302.000 P a kőszénbányászat ,, 350.000 „ az állami erdőgazdasági birtokok „ 3,451.000 ,, az állami mezőgazdasági birtokok ,, 1,512.000 ,, a postatakarékpénztár ,, ...... 584.000 „ Ezzel szemben az államvasutak hiánya 47,109.000 P a selyemtenyésztés hiánya pedig 830.000 „ Minthogy a már említettek szerint, az állami vas-, acél- és gépgyárak kiadásait azonos összegű bevételek fedezik, végeredményben az állami üzemek hiánya 26,740.000 P. Ennek a hiánynak a mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az üzemek kiadási előirányzatából 41 -8 millió P a beruházás, tehát olyan kiadás, ami vagyonszaporulatot von maga után. Ha az állami üzemek kiadásainak fő csoportjait tekintjük és az 1939—1940. számadási időszak adatait az 1938/39. évi költségvetés másfélszeresével hasonlítjuk össze, a helyzet a következő : 1938/39. évi 1939—1940-re többlet (+) költségvetés előirányzott vagy másfélszerese összeg apadás (—) millió pengő személyi járandóságok 169*3 215-— + 45*7 nyugellátások 150-1 170-8 + 20-7 dologi (üzemi) kiadások 364*9 510-— -f 145-1 az üzemeket terhelő állami adósságok ... 12-7 23-3 + 10*6 beruházások ! . . . . . 32-9 41-9 + 9'— Összesen 729*9 961-— + 231-1 A személyi járandóságok emelkedését — a családi pótlék felemelésén, a korpótlék rendszeresítésén és a hadipótlék kiterjesztésén kiviil — a létszám emelkedése okozza, amely részben a területvisszacsatolások, részben pedig a forgalom és foglalkoztatás növekedése következtében érvényesül. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 10.429 fővel emelkedik. A személyi járandóságok aránya az üzemek költségvetésében az 1936/37. évi 24-6%-kai, az 1937/38. évi 23'8%-kal és az 1938/39. évi 23'2%-kal szemben ezúttal 22*4%. A nyugellátások előirányzatának emelkedését, a családi pótlék már emiitett felemelésén és a hadipótléknak a nyugdíjasokra történt kiterjesztésén kivül, főleg a visszacsatolt területekkel átvett ellátásban részesülők számának emelkedése okozza. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 7.327 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 4.896, a nyugbéreseknél 277, az özvegyeknél 2.352, a kegydíjasoknál 31, az életjáradékban részesülőknél pedig 26; ezzel szemben az árvák száma 255 fővel apadt. A nyugellátások aránya az üzemek költségvetésében az 1936/37. évi 21 -9%-kal, az 1937/38. évi 21'6%-kal és az 1938/39. évi 20-6%-kal szemben 17-8%. A dologi (üzemi) kiadásoknál érvényesülő többlet általában a forgalom, illetőleg a termelés és gyártás növekedésével, az államvasutaknál a vonalhossz növekedésével, az erdő-