Állami költségvetés - 1939-1940
Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
51 telét 6 millió P-vel szemben 6-5 millió P-vel irányoztam elő. A vegyes bevételek (késedelmi kamatok, kezelési költségtéritmények és egyéb bevételek) előirányzatát 6-4 millió P-ről 7-1 millió P-re emeltem. A forgalmi adók bevételi előirányzatát a tényleges eredmények alapján 208-9 millió P-ről 253 millió P-re emeltem fel. A többletből 43,450.000 P az általános forgalmi adóra, 250.000 P a cukorrépa forgalmi adóra, 1,275.000 P a fényűzési forgalmi adóra esik, viszont az értékpapír forgalmi adó 375.000 P-vel, az adópótlék, pénzbüntetés és bírság 550.000 P-vel csökken. Az illetékekből várható bevételt 160*2 millió P-ről 183-1 millió P-re emeltem. A vagyonátruházási illetékek bevételénél tapasztalati adatok alapján 63-4 millió P-t, az okirati illetékekből pedig 68-5 millió P-t irányoztam elő. A kamatilleték felemeléséből származó többletet, valamint a kartelilletékből várható bevételt ezúttal sem vettem itt számításba, mert ez a többlet, illetőleg bevétel közvetlenül a mezőgazdasági adósok rövid lejáratú tartozásai kamatterhének csökkentésére, illetőleg a mezőgazdaságnak a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap keretében történő megsegítésére fordittatik. A törvénykezési illetékek előirányzatát a tapasztalati adatok alapján 13-2 millió P-ben, a közigazgatási illetékek és díjak bevételét pedig 9 millió P-ben irányoztam elő. A fuvarozási illetékből, a forgalom emelkedésre tekintettel 25 millió P bevétel várható. A késedelmi kamatok, bírságok és felemelt illetékek előirányzata 4 millió P. A fogyasztási adók keretében a söradó bevétele 4,050.000 P-ről 6,500.000 P-re; a cukoradó bevétele 74,250.000 P-ről 97,000.000 P-re; az ásványolajadó bevétele 34,500.000 P-ről 42,650.000 P-re ; a gyujtószeradó bevétele 4,500.000 P-ről 5,235.000 P-re ; a szivarkahüvely- és szivarkapapiradó bevétele 8,100.000 P-ről 10,500.000 P-re ; a villamos fényforrások és elektroncsövek adója 3,000.000 P-ről 3,900.000 P-re ; a margarin-, margarinsait-, mesterséges ételzsir és étolajadó bevétele 975.000 P-ről 1,311.000 P-re emelkedik, míg a vegyes bevételeknél 855.000 P-vel szemben 1,150.000 P bevétel várható. Az előző évben ugyanezen a címen előirányzott 20-3 millió P szeszadó bevétel a szeszegyedáruság bevezetése folytán megszűnik. A fogyasztási adók között a nem erjesztéssel előállított ecetsav után járó kincstári részesedésből származó bevétel az előző évi 37.500 P-vel szemben 47.000 P. Az emelkedés ezeknél az adóknál a fogyasztás emelkedése következtében érvényesül. A szeszegyedáruságról szóló 1938: XXX. t.-c. a szesz előállítását és értékesítését állami egyedáruságnak nyilvánította és a szesz megadóztatása tekintetében eddig érvényben volt törvényes rendelkezéseket hatályon kivül helyezte. A hivatkozott törvénycikk értelmében a szeszfőzdékben előállított szeszt — a pálinkafőzdékben termelt pálinka kivételével — a mindenkori előállítási költségek figyelembevételével megállapított beváltási áron az egyedáruság veszi át és a felhasználási céljához képest meghatározott eladási árakon értékesiti. A szeszegyedáruság életbelépése folytán a szeszadó megszűnt és a kincstárnak kell gondoskodnia a szesz beváltási árának fedezéséről, viszont az eladási árakból elért bevétel teljes egészében a kincstárt illeti. A szeszegyedáruság bruttó bevételi előirányzata 92 millió P, amivel szemben azonban 53-4 millió P bruttó kiadás érvényesül. Minthogy a szeszegyedáruság 1938. évi szeptember hó 1.-én, tehát a költségvetési év folyamán kezdte meg működését, a várható kiadásoknak és bevételeknek az előző évi kiadásokkal, illetőleg bevételekkel való összehasonlítása céljából egész évi adatok nem állanak rendelkezésre. 4*
