Állami költségvetés - 1939-1940

Részletezés - INDOKOLÁS A KÖLTSÉGVETÉS I. FÜZETÉHEZ

103 összesen 140,263.980 P szükséges. Ebből az összegből levonva az állami üzemek államadóssági szolgálatára eső és az üzemek költségvetésében előirányzott 23,328.980 P-t, ennél a fejezetnél az alábbi részletezéssel előirányzott kiadás 116,935.000 P. A kiadási többletek együttesen 51,409.110 P-t tesznek, a csökkenések pedig együttesen 10,672.610 P-t; ezeknek az egyenlege 40,736.500 P többletet eredményez: Az együttesen jelentkező 51,409.110 P többletből 38,943.314 P oly kölcsönökre, illetőleg tartozásokra esik, amelyek az 1938/39. évben, illetőleg az 1939. év második felében vétettek fel vagy vállaltattak el. így az 1938 : XXV. t.-c. alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvett 100 millió P-s adósság tőketörlesztésére 2,891.400 P, kamatszükségletére 2,871.400 P, az 1938: XXXIV. t.-c. 4. §-a és az 1939: VI. t.-c. 7. §-a alapján az országhoz visszacsatolt területeken forgalomban volt csehszlovák koronára szóló fizetőeszközök átváltásából származó adósság kamatszükségletére 2,500.000 P, az 1938 : XX. t.-c. 2. §-a alapján felvett, illetőleg felveendő Nemzeti Beruházási Kölcsön tőketörlesztésére 3,290.800 P, kamatszükségletére 24,169.727 P, kezelési költségeire 106.987 P, az 1938: XX. t.-c. 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a beruházási hozzájárulások eredményéből visszafizetendő kincstárjegy kölcsön kamatszükségletére 2,790.000 P, kezelési költségeire pedig 323.000 P irányoztatik elő. Ezeken kivül a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsöne tőketörlesztésének előirányzata — 1940. évi augusztus hó 2.-tól az új tőkeszolgálat felvétele miatt — 1,113.143 P-vel, a kamatok és kezelési költségek, valamint a bizalmi férfiak tiszteletdíja és egyéb kiadások szolgálata pedig 5,845.533 P-vel emelkedett, mivel az 1939. évi julius hó 1.-től kezdődőleg a külföldi fizetőeszközökre való átváltással kapcsolatos rendes felár a Magyar Királyság 1924. évi államkölcsönénél is érvényesül. A fennmaradó 5,507.120 P kiadási többlet legnagyobbrészt onnan származik, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló régi adósság után az évi tőketörlesztés \y

2%-ka\ és a kamat 1%-kal emelkedett, kisebbrészben pedig onnan ered, hogy egyes kölcsönöknél a 18 havi előirányzás ideje alatt 2 évi tőke-, illetőleg kamatszolgálat válik esedékessé. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a Magyar Nemzeti Banktól az 1938 : XXV. t.-c. rendelkezései alapján felvett újabb kölcsön terhét ellensúlyozza az ennek eredményéből visszafizetett állami (üzemi) adósságok terheinek megszűnése. Az 1938/39. évre megállapított kiadási előirányzatnak az összehasonlítás céljából másfélszeresére történt felemelése folytán számszerűleg— ideértve a valóságos apadást is — 10,672.610 P csökkenés jelenkezik, amelyből 9,586.265 P abból állott elő, hogy az 1938 : XXV. t.-c. alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvett 100 millió pengős kölcsönből kifizetett tartozások szolgálatára 2,974.931 P-vel, az 1931. évi 5%-os deviza kölcsön szolgálatára 1,627.463 P-vel, a forgótőke kölcsönök és egyéb kötelezettségek szolgálatára 3,472.871 P-vel, a Duna-Száva-Adria vasúttársasággal és az érdekelt államokkal kötött és az 1923: XXXVI. t.-cikkbe becikkelyezett „Megegyezés" alapján a kötvényalapba teljesítendő fizetések szolgálatára pedig 1,511.000 P-vel kevesebb a szükséglet. A fennmaradó 1,086.345 P csökkenésből 389.499 P árfolyamkülönbözet, 696.846 P pedig kamatleszállítás folytán állott elő. Az állami adósságokkal kapcsolatos szolgálat az 1939—1940. számadási időszakra készült költségvetési előirányzatban is általában ugyanabban az alaki beosztásban és ugyanazon elvek alapján van összeállítva, mint az 1938/39. évi előirányzatban. Eltérés csupán abban van, hogy az 5. cím (Előlegezések a vasúti kamat-