Állami költségvetés - 1938-1939
Igazságügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
Az igazságügyi tárca kiadásainak főösszege az állami költségvetés V. fejezetének 13. címén szereplő nyugellátások nélkül 34,566.000 P. A kiadások összegéből személyi járandóságokra 27,424.800 P. dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 6,846.200 P. végül beruházásokra 295.000 P esik. A kiadási összegek előirányzásánál az igazságszolgáltatás követelményeinek érvény re juttatása mellett lehetőleg takarékosságra törekedtem. A tárca bevételeit — a legutóbbi idők eredményeivel számolva és a lehetőség szerint realitásra törekedve — 2,195.000 P-vel irányoztam elő. A személyzet létszámát a kir. biróságok fogalmazási szakán és a letartóztató intézetek tisztviselői szakán felvett összesen 12 gyakornoki állással, valamint a kir. bíróságoknál 10 kisegítő szolgai állás felvételével szaporítottam az illető feladatkörök ellátásánál jelentkező tényleges szükségletre tekintettel. Viszont megszüntettem egv. az országos földbirtokrendezés befejezésénél foglalkoztatott előadó bíró, valamint egy, a kir. közigazgatási bíróságnál szolgálatot teljesítő bíró állását, úgyhogy az igazságügyminiszterium alá tartozó alkalmazottak összlétszáma az előző évi költségvetéshez képest 20 főnyi emelkedést mutat. A következőkben rámutatok a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működésének néhány kimagaslóbb mozzanatára. Miként hivatali elődöm, úgy én is azt az elvet tekintem irányadónak az igazságügyminiszterium jogszabályalkotó tevékenységének körében, hogy ennek a tevékenységnek mindenekelőtt az állami és társadalmi rend fenntartásában legnagyobb szerepet játszó igazságszolgáltatás jóságát kell állandóan biztosítania a magyar nemzeti jogrendszerben s az igazságszolgáltatás szervezetében kifejezésre jutó alkotmányjogi alapelveknek tiszteletben tartásával. Az ország gazdasági életének folytatólagos fejlesztésére irányuló nagy nemzeti célok szolgálatában továbbra is jelentős feladatok hárulnak az igazságügyminiszterium jogszabályalkotó tevékenységére az ország gazdasági szükségleteinek kielégítése körül. Ezeknek az alapelveknek a figyelembevételével fejeződött be az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezésekről szóló törvény előkészítése. Ez a törvén}' a kir. itélőbirák és a kir. ügyészek fegyelmi felelősségének, valamint az ezzel összefüggő kérdéseknek szabályozásáról, úgyszintén az ügyvédi rendtartásról szóló törvény megalkotása után további része az igazságügyi szervezet körében szükséges korszerű jogalkotásnak, amelynek célja annak biztosítása, hogy az igazságszolgáltatás szervezete minden tekintetben alkalmas legyen azoknak a nagv horderejű feladatoknak a megvalósítására, amelyek a nemzeti élet társadalmi és gazdasági felerősítésének jövendő folyamatában az igazságszolgáltatásra várnak. Az igazságügyi szervezet körében megalkotásra vár még a kir. közjegyzőségnek szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás, úgyszintén azoknak a rendeleti jogszabályoknak a megalkotása, amelyek egyfelől az ügyvédi rendtartás már folyamatban
