Állami költségvetés - 1938-1939
Iparügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
25 Az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik az ipari termelés és értékesités előmozditása és az iparral kapcsolatos szociális kérdések rendezése. A magyar ipari termelésnek az 1934. év óta erőteljesen felfelé ivelő kedvező irányzata a most végződő költségvetési évben általában tovább folytatódott. Az egyes iparcsoportokon belül azonban olyan eltolódások következtek be, amelyek arra engednek következtetni, hogy néhány iparágunkban már túlhaladtunk a termelési konjunktura csúcspontján. Különösen a fogyasztási iparok között vannak olyanok, amelyeknél az emelkedés üteme meglassúbbodott. Ezzel szemben a termelési javakat előállitó iparoknál, különösen a nehézipar egyes ágainál további igen erőteljes emelkedés észlelhető, amelynek folytatását a kormán}' öt éves beruházási terve keretében megvalósításra kerülő nagyobbszabásu beruházások hosszabb időre biztositani fogják. A termelés kiterjesztése általában az üzemek jobb kihasználását tette lehetővé és ez a körülmény a sok esetben velejáró racionalizálással, a világpiaci nyersanyagáraknak az 1937. év tavasza óta szinte állandó visszaesésével, továbbá az ipartermékek árának ennél jelentékenyen kisebb mértékű csökkenésével karöltve — a fent emiitett néhány kivételtől eltekintve — a termelés rentabilitásának további javulását eredményezte. Ipari értékesítési politikánknál a kiviteli tevékenységnek növekedő jelentőségét mutatja az a körülmény, hogy az 1937. évi külkereskedelmi statisztika végeredményei szerint az ipari kivitel az összes hazai kivitelnek immár több mint 1/3-át teszi, tehát nagy szerepet játszik külkereskedelmi mérlegünk folyvást fokozódott aktívuma kialakításánál. A kormányzat természetesen növekvő súlvt kiván helyezni az iparcikkek belső fogyasztópiacának megerősítésére, nevezetesen a megcsökkent vásárlóképesség emelésére. Nagv jelentőségűek ebből a szempontból az alantiakban még részletesebben ismertetendő ipari szociálpolitikai intézkedések, továbbá az agrárolló alakulása is. Az ipari áruk árszínvonalának 1937. év áprilisa, illetőleg májusa óta bekövetkezett csökkenése valamivel kisebb volt, mint a világpiaci nyersanyagáraknak ugyanezen idő alatt bekövetkezett visszaesése. A hazai mezőgazdaság termelte nyersanyagok és élelmezési cikkek árszínvonala ezzel szemben, megszakításokkal és lassabban bár, de tovább emelkedett, úgy hogy az agrárolló valamelyest összébbzárult. Hozzájárult ehhez a földművelésügyi kormányzat árjavitó politikáján kivül az ipari és kereskedelmi árellenőrzés is, amely már eddig is számos esetben nagyobbmérvű árcsökkentést eredményezett, mint ahogy az nélküle bekövetkezett volna és amelv a közel jövőben fokozott mértékben kerül kiépítésre. Az árszínvonal megfelelő kialakításánál természetesen nagy jelentősége van a kartellpolitikának is, amely a jövőben — miként a múltban is — igyekszik IV. 4
