Állami költségvetés - 1938-1939

Részletezés - INDOKOLÁSAZ 1938/39. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI. FÜZETÉHEZ

100 p •4J ctí > Tőke­álladék 1938/39. évi előirányzat 1937/38. évre meg­állapított söltségvetés 1938/39. évre több (+) vagy kevesebb (-1 ö ed pengő Áthozat 396,050.288 2,976.337 5,381.311 —2,404.974 A fenti két pénztárjegyadósságot a Jóvátételi Bizottság nem osztotta fel Magyarország és az utódállamok között. 1 4 Az 1913. évi 4' 2 e/o-os magyar járadék kölcsön E rovaton az 1911: XIV. t.-c. 15. §-a, az 1912: V. t.-c. 11. §-a és az 1912:LXVI. t.-c. 11. §-a alapján kibocsátott 1913. évi 4'/2 u/o~os magyar járadék kölcsön szolgálatára szükséges összegek irányoztattak elő. A 150,000.000 K n. é.-ből a mai Magyarországra a 45*733% arányában esik 68,599.500 K n. é. Ebből a Magyarországon foganatosított felülbélyegzési ered­mények alapulvételével külföldön elhelyezve 15,906.540 K. Ez a névérték svájci frank­ban számítva (100 K = 105 svájci frank) 16,701.867 sv. frank, vagyis ;13,144.369 P ; belföldön elhelyezve 52,692.960 K = 4.216 P. 13,148.585 Kamatok 98.250 164.697 — 66.447 Az 1930. évi október hó 31.-Í párisi egyezménynek a kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései az 1930. évi december hó 13.-Í párisi pótegyezmény szerint az 1931. évtől kezdve 5 évre, azaz 1936. évi január hó 1.-ig voltak hatályban. Ujabb meg­állapodás az innsbrucki jegyzőkönyvi megállapodásban meg­határozott százalékos kiilcs tekintetében nem jött létre. A transzfermoratóriumról szóló 1931. évi 6.900/M. E. sz. ren­let, valamint az azt kiegészítő és módositó rendeletek rendel­kezései értelmében az 1932. évi junius hó 30.-ig terjedő időben az esedékessé vált devizaösszegek pengőellenértéke, ezt követő­leg az 1937. évi julius hó 31.-ig terjedő időben az egyes pengő­ellenértékekről szóló kincstári jegyek helyeztettek az esedékes­ségek alkalmával letétbe. A külfölddel szemben fennálló államadósságok szolgálatának időleges rendezése keretében a magyar kincstár részéről oly ajánlat tétetett a hitelezőknek, hogy a kölcsön szolgálatára az 1937. évi október hó l.-jétől 1940. évi szeptember hó 30.-ig terjedő 3 éves időszak alatt részben szabad, részben kötött devizákban évi átalányösszeg fizettetnék a párisi Közös Pénztár részére negyedévi részletekben. Az 1937. évi október hó l.-je előtti időből származó hátralékok rendezése lüggőben marad. A fizetés évenként október hó l.-jén, január hó l.-jén, április hó l.-jén és julius hó l.-jén esedékes négy egyenlő részletben történnék. A rendezést ilymódon feltételezve és figyelemmel a Külföldi Hitelek Pénztáránál letett pengőösszegeknek külföldi fizetőeszkö­zökre átváltása tekintetében ezidőszerint fennálló megállapodásra, az 1938/39. költségvetési évre előirányoztatik . . 110.000 P. Ebből terheli: az államvasutakat 8.985 P a kőszénbánvászatot 2.955 „ összesen 11.940 P, amely az egyes állami üzemeknél irányoz­tatik elő, marad tehát az állami adósságok fejezete terhére 98.060 A belföldön elhelyezett 52,692.960 K n. é. kötvények évi 4V,%-os kamata 2,371.183-20 K = 190 „ együtt kereken a fenti 98.250 P. Kezelési költségek 750 384 + 366 Előirányoztatik lV»°/oo bankjutalékra, távirati és egyéb költségekre 750 P. Átvitel |409,198.873 3,075.337 5,546.392 —2,471.055

Next

/
Oldalképek
Tartalom