Állami költségvetés - 1936-1937

Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1936/37. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

r 27 szervezkedés számos bonyolult kérdésének megvilágításában. Ugyané célból támogatok minden törekvést, mely racionálisabb munkamenetek bevezetése révén lehetővé teszi azt, hogy a termelési költségek és ezek kedvező alakulása esetén később az árak is lemorzsolódjanak. A racionalizálási mozgalom nem kizárólag technikai kérdés. A technikai racionalizáláson kívül, melynek keretében elsősorban a szabványosítás tölt be nagyfontosságú feladatkört, a közgazdasági racionalizálásra is igen nagy súlyt kell helyezni. Ennek a közgazdasági megfontolásokból kiinduló, észszerűbb termelésre irányuló gazdaságpolitikának egyik legfontosabb feladata az, hogy az egészséges ipari szervezettség hatékony kiépülését minden eszközzel előmozdítsa. Nem néz­hetjük ugyanis tétlenül azt, hogy olyan tőkeszegény országban, mint hazánk, a meglevő nemzeti tőkét gyakran nem a racionális termelés elveinek megfelelő módon használják fel. Az ipari szervezés helyes irányítása érdekében javaslatot fogok a törvényhozás elé terjeszteni az ipari vállalatok létesítésének és kibővítésé­nek korlátozásáról, valamint az ipari szövetségek alakításáról. Iparunk erőtényezőinek egészségesebb és észszerűbb érvényesülése szüksé­gessé teszi az ipari vállalkozásoknak a vidéki ipari gócpontokon való letelepedését. Ennek előmozdítása céljából gondot fordítok arra, hogy a jövőben az ipar csak akkor részesüljön állami kedvezményekben, ha telephelyei megválasztása alkal­mával ezt a szempontot érvényesiti. Az észszerűsités irányában fekvő intézkedések sorában rá kívánok mutatni arra a munkálatra is, mely a közszállitásoknál alkal­mazandó általános, részletes és különleges feltételek modernizálását célozza. • Állandó gondoskodásom tárgya az ipar nyersanyag- és energiaellátásának kérdése. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel karöltve mindent elkövetek abból a célból, hogy exportunk ellenértékeképen befolyó devizákkal iparunk nyers­anyaggal történő zavartalan ellátása biztosittassék, ezenkívül törekvésem arra is irányul, hogy iparunk a hazánkban fellelhető nyersanyagokat mennél hatékonyab­ban felhasználja. A hazai nyersanyag felhasználásának természetesen vannak határai. Mégis a gondozásomra bizott érdekek szempontjából a bányászati kutatás révén nemcsak a földgáz- és olajkészletek feltárására törekszem, hanem mindent megteszek az ország területén található és hasznosítható összes ásványi anyagok (pl. bauxit, fouller föld, kaolin, stb.) eredményesebb felkutatására is. A külföldről behozandó nyersanyagok megszerzéséhez szükséges devizák előteremtése végett viszont támogatom iparvállalatainknak külföldre irányuló kiviteli tevékenységét, hogy a külföldi piacokon elfoglalt helyzetüket necsak tarthassák, hanem pozícióik határait lehetőleg ki is terjeszthessék. Az export támogatásának előnyös hatását a nyers­anyagellátás zavartalan biztosításán kivül érezni fogjuk az ország belső foglalkoz­tatási viszonyainak megjavulása terén is. Tudatában vagyok annak, hogy az energiagazdálkodás terén számos tenni­való van. A villamosenergia árának csökkentése, a szén nemesítésére irányuló kísérletek támogatása, a tüzelőberendezéseknek hazai szenek tüzelésére való átalakítása ós az elektrifikálási programmnak különösen a meglévő vállalatok közötti technikai együttműködés (kooperácio) létesítése utján kevéssé rentábilis területekre kiterjesztése, mind olyan feladatokat jelentenek, amelyeket tárcám a közel jövőben igyekezni fog a megvalósítás útjára segíteni. Szükségesnek mutatkozik a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom