Állami költségvetés - 1936-1937

Részletezés

46 Ezzel szemben az államvasutak hiánya 54,239.000 P az állami vas-, acél- és gépgyárak hiánya 10,655.000 „ a selyemtenyésztés hiánya pedig 211.000 „ úgy, hogy végeredményben az állami üzemek hiánya 59,105.000 P. Ennek a hiánynak mérlegelésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy az üzemek kiadási előirányzatából 10-5 millió P beruházás, tehát olyan kiadás, ami vagyonszaporulatot von maga után. Ha az állami üzemek kiadásainak főbb csoportjait tekintjük és az 1936/37. évi előirányzat adatait az 1935/36. évi költségvetés adataival hasonlitjuk össze, a helyzet a következő: 1935/36. évre megállapított költségvetés 1936/37. évi előirányzat többlet (+) vagy apadás (—) millió p e n gő személyi járandóságok 105-4 104-2 — 1-2 nyugellátások 90-5 93-2-5 dologi (üzemi) kiadások 192-3 200-7 + 8-4 az üzemeket terhelő állami adósságok 12-8 15-2 + 2-4 beruházások 8:6 10-5 1-9 összesen 409-6 423-6 + 14 — A személyi járandóságok . előirányzata csökkenést mutat. A forgalom és foglalkoztatás növekedésével kapcsolatban némileg emelkednek ugyan a nem rendszeres illetmények, a rendszeres állandó illetményeknél érvényesülő csökkenés azonban ezt az emelkedést nemcsak ellensúlyozza, de meghaladja. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 248 fő csökkenést mutat. A személyi járandóságok aránya az üzemek költségvetésében az 1924/25. évi 29%-kal és az 1935/36. évi 25'8%-kal szemben ezúttal 24-6%>. A nyugellátások szükséglete az üzemeknél is emelkedik. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 2.486 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 1.218, a nyugbéreseknél 34, az özvegyeknél 1.319, a kegy díj ásóknál 83, ezzel szemben az árvák száma 165, az életjáradékban részesülök száma pedig 3 fővel apadt. A nyugellátások aránya az üzemek költségvetésében az 1924/25. évi 12-8Vkal, illetőleg az 1935/36. évi 22-1%-kal szemben ezúttal 21-9%. A dologi (üzemi) kiadásoknál mutatkozó emelkedés a halaszthatatlan karbantartási és felújítási kiadásoknak, a forgalom és foglalkoztatás növekedésével járó nagyobb szükségleteknek és — a postatakarékpénztárnál — a betétállomány növekedésével kapcsolatos kiadásoknak tulajdonitható. A helyiérdekű vasutak megváltása folytán az államvasutakat terhelő évjáradékok az újabban megállapított teljes összegekkel irányoztattak elő. A dologi (üzemi) kiadások aránya az üzemek összes kiadásaihoz viszonyítva 1924/25-ben 47'5%, 1935/36-ban 46-9% volt, 1936/37-ben pedig 47-4°/o.