Állami költségvetés - 1936-1937

Részletezés

43 személyi járandóságok nyugellátások hozzájárulások az önkormányzatok alkalma258-8 + 1-2 145-1 + többlet (-)-) vagy apadás(—) zottaínak és nyugdíjasainak járandóságaihoz dologi és átmeneti kiadások állami adósságok .... békeszerzödési terhek . . beruházások 46-6 46-8 + 0 2 215'- 231-5 + 16-5 86-7 83-4 — 3-3 l-l 11 . . . . 18-4 21-5 + 31 összesen 766-5 788-2 21*7 A személyi járandóságok 1*2 millió P-s növekedését főként a törvényhatósági orvosi személyzet államosítása folytán előálló létszámszaporulat és a nem rendszeres illetmények egyes helyeken való emelkedése okozza. Az 1936/37. évi költségvetésben az alkalmazottak létszáma, az emiitett okból az állami közigazgatásnál 213 fővel nagyobb a megelőző évinél. A személyi járandóságok aránya a közigazgatás összes kiadásaihoz viszonyítva az 1924/25. évi 36-2%-kal és az 1935/36. évi 33-5%-kal szemben ezúttal 32-8%. A nyugellátások előirányzata 4 millió P-vel emelkedik az ellátásban részesülők számának növekedése folytán. A létszám a nyugdíjasoknál 1.150, a nyugbéreseknél 13, az özvegyeknél 309, a kegydíjasoknál 102, az életjáradékban részesülőknél 13 fővel emelkedett, az árváknál változatlan. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12'8%-kal szemben ezúttal is 18-4%, mint az 1935/36. évi költségvetésben. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások megközelítőleg az előző évi színvonalon mozognak. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi 6'6%-kal, illetőleg az 1935/36. évi 6-2°/o-kal szemben ezúttal 6°/o. A dologi és átmeneti kiadásoknál jelentkezik a többlet túlnyomó része, 16-5 millió P. Az emelkedés, mint már említtetett, főként onnan ered, hogy a korábbi években elhalasztott állami szükségletek fedezéséről, épületek karbantartásáról, a felszerelések pótlásáról és felújításáról, a folyó évet meghaladó mérvben kell gondoskodni. Egyes kiadási tételek előirányzásánál a bekövetkezett áremelkedéssel is számolni kellett. A gazdasági, közegészségügyi és közoktatásügyi szükségletek kielégítéséről is fokozott mértékben kellett gondoskodni. A kiadási többletek jelentékeny része végül a bevételi többletekkel áll kapcsolatbán, mint például a dohányjövedéknél. A dologi és átmeneti kiadások 1924/25-ben 28-2Vát, 1935/36-ban 28'1%-át tették, ezúttal pedig 29'4%-át teszik a közigazgatás összes kiadásainak. Az állami adósságok előirányzata a folyó évvel szemben 3*3 millió P csökkenést tüntet fel. A csökkenés oka az, hogy az államháztartás hiányával, a beruházási 8