Állami költségvetés - 1936-1937
Részletezés
4i Általános indokolás az 1936/37. évi állami költségvetéshez. Az államháztartási helyzet alakulása az 1935/36. költségvetési évben is az ország gazdasági viszonyainak további lassú javulását mutatja. A gazdasági szervezet az 1931. évi válság okozta megrázkódtatásokból céltudatos irányitás mellett, súlyos áldozatok árán magához térve, a biztató fejlődés jeleit mutatja. Ez a javulás, melynek irányvonala az elmúlt évi fagy-, aszály- és jégkárok dacára sem mutat visszaesést, az államháztartásban főként a közszolgáltatási bevételek alakulásában jutott kifejezésre. A közszolgáltatási bevételek az 1932/33. évi 669 millió P-röl 1933/34-ben 679-2 millió P-re, 1934/35-ben pedig 690-7 millió P-re emelkedtek, ami a megelőző évi eredménnyel szemben 1'7%-os emelkedést jelent. A közigazgatás összbevétele — a tárcabevételeket is számitva, de a kölcsönökből eredő bevételek nélkül — 1932/33-ban 741-1, 1933/34-ben 765-5, 1934/35-ben pedig 769-8 millió P volt, tehát a közigazgatás 1934/35. évi összbevételei is nagyobbak voltak 0-6%-kal az előző évinél. Az 1935/36. költségvetési év eddig eltelt időszakában ez a javuló irányzat folytatódik. A költségvetési év. első nyolc hónapjának bevételi eredményei ugyanis a közszolgáltatási bevételeknél 4-1%-kal, a közigazgatás összes bevételeinél pedig 4-3°/o-kal haladták meg az előző költségvetési év megfelelő időszakának bevételeit. Az üzemek együttes bevételeinél, amelyeknél az 1934/35. évi kezelésben visszaesés mutatkozott, az 1935/36. költségvetési év folyamán ugyancsak javulás állott be. A gazdasági helyzet fokozatos javulásával, a forgalomnak gyorsulásával és egyes viszonylatokban az áraknak emelkedésével párhuzamosan azonban az államháztartással szemben támasztott igények is emelkedtek, minek következtében a kiadások is emelkedő irányzatot mutatnak. Ez az irányzat érvényesül az 1936/37. évi költségvetésben is. A személyi járandóságok csökkentése céljából az alkalmazottak létszámának az apasztása tovább folyik ugyan, ennek eredményét azonban részben ellensúlyozza a törvényhatósági orvosi személyzet államosítása. Ezzel szemben a nyugellátási díjak terhe ezúttal is jelentős mértékben emelkedik. A legjelentősebb többlet a dologi kiadásoknál mutatkozik, mert a kiadások gyors csökkentése érdekében éveken át elhalasztott, de nagyobb érdekek sérelme nélkül tovább el nem odázható állami szükségletek kielégítéséről, az állami javak 6
