Állami költségvetés - 1935-1936

Részletezés - INDOKOLÁS AZ 1935/36. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FÜZETÉHEZ

95 i. cím. A háború előtti időből származó állami adósságok. Kiadás. A Jóvátételi Bizottság határozata szerint a címletszerü, nem biztosított, állami adósságok eredeti álladékának 45-733%-a esik a mai Magyarországra. Azoknál az adósságoknál, amelyekben eredetileg Horvát-Szlavonországok nem részesedtek és pedig a földtehermentesítési kölcsönnél, valamint a városoknak és közsé­geknek kiadott 4''i°/o-os kötvényeknél, az eredeti kölcsönálladék 49-629%-a esik a mai Magyarországra. Azoknál az adósságoknál pedig, amelyek a Jóvátételi Bizottság határozata szerint biztosított adósságoknak tekintetnek, a mai Magyarországra esö rész az illető adósságra nézve külön-külön állapíttatott meg. Rendes kiadások. Az 1867: XV. t.-cikkben elvállalt és az 1908: XVI. t.-cikkbe becik­kelyezett pótegyezménnyel módosított államadóssági járulék . . A régebbi járulék-fizetési kötelezettség a Jóvátételi Bizottság határozata, folytán megszűnt és a szóbantorgó osztrák állam­adósságok tőkeálladéka nyert megosztást. A Jóvátételi Bizottság határozata szerint a régi Magyaror­szágra esik 1.035,568.945 K n. é. 4%-os és 402,775755 K n. é. 4-2%-os adósság. Az előbb emiitett összeg 45-733%-a kitesz 473,596.746 K-t, vagyis 37.887-74 P-t, az utóbb említett összeg 45-733%-a pedig kitesz 184,201.436 K-t, vagyis 14.736-11 P-t. Kamatok a 37.887-74 P évi 4%-os kamata . . a 14.736-11 P évi 4-2%-os kamata . együtt kereken 1.515-51 P 618-92 „ 2.135 — P. 4%-os magyar aranyjáradék kölcsön E rovaton az 1880: VIII., 1881: XI. és XXXII., 1887 : XXXII., 1888 : VI. és 1892 : XXI. t.-cikkek alapján kibocsátott 4%-os magyar aranyjáradék kölcsön szolgálatára szükséges összeg irányozta­tott elő. A kölcsönkötvénvek 633,973.000 aranyforint névértékéből a 45-733% arányában 289,934.872 aranyforint terheli a. mai Magyar­országot. Ebből a Magyarországon foganatosított felülbélyegzés eredményének alapulvételével : külföldön elhelyezve 242,880.272 aranyforint. A kötvények szolgálatát a párisi Közös Pénztár látja el. A kölcsön szolgálata az előző években a Közös Pénztár kívánságának megfelelően dollárban láttatott el és pedig az aranyparitás alapulvételével, amely szerint 8 aranyforint = 20 aranyfrank, viszont 1 arany­frank kikerekített paritás szerint = 0-193 dollár. Ez alapon úgy a szolgálatellátásához szükséges összeg, mint pedig a tőke­álladék a költségvetés összeállításakor irányadó árfolyamokon számíttatott át dollárról pengőre. Ugyanezen az alapon számítva a külföldön elhelyezett címletek névértéke kitesz 607,200.680 arany­frankot, illetőleg 117,189.731-24 dollárt, vagyis 404,656.142 P-t; belföldön elhelyezve 47,054.600 arany frt =(1 ar. frt = 2*38095 K) 112,034.650 K, vagvis 8.963 P. Kamatok Az 1930. évi október hó 31.-1 párisi főegyezménynek a kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései az 1930. évi decem­ber hó 13.-i párisi pótegyezmény szerint az 1931. évtől kezdve 5 évre, azaz 1936. évi január hó l.-jéig vannak hatályban. A külföl­dön elhelyezett címletek után járó folyókamatok az 1936. év első felére is az 1935. évre alkalmazott 34%-os alapon irányoz­tatnak elő, mig a hátralékos kamatok továbbra is változatla­nul a korábbi 32%-os alapon fizetendők. / Átvitel Tőke­álladék 1935/36. évi előirányzat ; 1934/35. évre meg állapított költségvetés 1935/36. évre több (+) vagy kevesebb (-) pengő 52.624 404.665.105 2.135 6,417.360 404,717.729 2.135 7,192.307 6,419.495 7,194.442 — 774.947 — 774.947

Next

/
Oldalképek
Tartalom