Állami költségvetés - 1934-1935

Részletezés

48 Ha az állami üzemek kiadásainak főbb csoportjait tekintjük és az 1934/35. évi előirányzat adatait az 1933/34. évi költségvetés adataival hasonlítjuk össze, a helyzet a következő: 1933/34. évre 1934/35. évi többlet (+) megállapított előirányzat vagy költségvetés apadás (—) millió pengő személyi járandóságok 111— 105-5 — 5*5 nyugellátások 89-2 89-5 + 0-3 dologi (üzemi) kiadások és az üzemeket terhelő államadóssági kiadások 198-3 199-2 + 0-9 beruházások . 9-9 9-9 összesen 408-4 404-1 — 4-3 A személyi járandóságoknál az 5-5 millió P apadás főleg a már korábban folyamatba tett, részben pedig az 1934:1. t.-c. alapján végrehajtani kivánt létszámcsökkentéssel áll összefüggésben. Utóbbi létszámcsökkentésnek a kihatása 2-4 millió P-vel vétetett számításba, s épen úgy mint a közigazgatásnál, az alkalmazottak létszámánál még nem volt figyelembe vehető. A további 3-1 millió P apadás a már korábban folyamatba tett létszámcsökkentés eredménye. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 997 fő csökkenést mutat. Ezzel szemben az állandó munkások létszáma 252 fővel emelkedett, mert a posta, távirda és távbeszélőnél jelentkező 40 főnyi és az államvasutaknál jelentkező 462 főnyi apadást ellensúlyozza az állami vas-, acél- és gépgyáraknál jelentkező 754 főnyi többlet, ami az üzem nagyobb foglalkoztatottsága miatt vált szükségessé. A személyi járandóságok aránya az üzemek egyéb kiadásaihoz az 1924/25. évi 29%-kai és az 1933/34. évi 27-2%-kal szemben ezúttal 26-1%. A nyugellátásoknál az 1934 : I. t.-c. alapján végrehajtani kivánt létszámapasztással kapcsolatban a nyugdíjteher emelkedése 1-4 millió P-vel vétetett számításba, a nyugdíjasok létszámának növekedése pedig 0-7 millió P-vel emeli a szükségletet. Ezzel szemben a nyugellátásban részesülők lakáspénzének csökkentése az állami üzemeknél 1-8 millió P megtakarítást jelent. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 833 főnyi emelkedést mutat. Az emelkedés a nyugdíjasoknál 169, a nvugbéreseknél 97, az özvegyeknél 757, a kegydíjasoknál 26, az életjáradékban részesülőknél 2 fő. Ezzel szemben az árvák száma 218 fővel apadt. A nyugellátások aránya az üzemek költségvetésében az 1924/25. évi 12'8%-kal, illetőleg az 1933/34. évi 21-8%-kal szemben ezúttal 22-2%. A dologi (üzemi) kiadásoknál 0-9 millió P emelkedés mutatkozik. Ez a többlet onnan ered, hogy az egyes üzemek hiányainak, illetőleg beruházási szükségletének fedezésére igénybevett kölcsönösszegeknek a szolgálata, ezeknek az üzemeknek a költségvetésében irányoztatott elő. Ez a többlet 3-9 millió P. Elkerülhetetlen továbbá az állami vas-, acél- és gépgyáraknál a termelés és a foglalkoztatás emelkedése miatt 3-8 millió P, a postatakarékpénztárnál pedig a betétállomány növekedésével összefüggésben 0-2 millió P kiadási többlet. Ezt az összesen 7-9 millió P-s emelkedést jelentékeny részben ellensúlyozza az egyéb tételeknél jelentkező 7 millió P-t tevő megtakarítás, amelynél azonban tovább-